Az eredetileg tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt, kétórás, időnként indulatos vitát folytatott az új magyar alkotmányról szerdán Strasbourgban az Európai Parlament.
Az elnöklő Roberta Angelilli bejelentése szerint a témában a júliusi plenáris ülésen szavaznak. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos közölte: az Európai Bizottság nem alkot politikai véleményt arról, hogy a tagországok milyen alkotmányt fogadnak el. Az uniós végrehajtó testület értékelheti ugyan azt, hogy az alkotmány összhangban áll-e az EU jogi előírásaival - például a diszkriminációmentesség követelményével -, de ez csak akkor mutatkozhat meg, ha megszületnek az alkotmányos rendelkezéseket végrehajtó jogszabályok, kialakul az igazgatási, illetve bírói gyakorlat - tette hozzá.
A vitában magyar néppárti képviselők amellett érveltek, hogy az új magyar alaptörvény mindenben megfelel az európai értékeknek és jogi alapelveknek. Más néppártiak, illetve egyes konzervatív EP-képviselők szerint indokolatlan Magyarországot célba venni, hiszen Európában eltérő alkotmányos megoldások léteznek. Másfelől - mondták - az alkotmányozás minden állam elidegeníthetetlen joga.
Szocialista, liberális, zöldpárti, illetve radikális baloldali képviselők azonban kételyeket, esetenként éles bírálatokat fogalmaztak meg a magyar alkotmány demokratikus voltát illetően, és azt hangoztatták, hogy az Európai Parlamentben igenis indokolt megvitatni, ha veszélyeztetve látják az emberi jogi alapértékeket. Néhány szlovák, illetve román EP-képviselő emellett "területen kívüli hatályt" tulajdonított az új magyar alaptörvénynek, elítélve azt, hogy Magyarország állampolgári jogokat biztosít a határon túl élő magyaroknak.
Szájer József, az EP néppárti frakciójának alelnöke kettős mérce alkalmazásával vádolta a vita kezdeményezőit: hiszen más országok alkotmányait nem vitték plenáris vitára, és a 2006-os magyarországi hatósági jogtiprásról sem kívántak beszélni. A német néppárti Elmar Brok azt mondta: ő maga ugyan nem így írta volna meg az alkotmányt, de szerinte ettől még az EP-nek nincs semmi köze a dologhoz, hacsak ki nem mutatják, hogy európai jogba ütközik az alkotmány szövege. Ennek hiányában "cirkusznak" minősítette az egész parlamenti vitát.
Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista EP-képviselőnek az a benyomása, hogy Magyarországon egy kétharmados többség olyan alkotmányos reformot indított el, amely korlátozza a pluralizmust. A magyar szocialista Göncz Kinga arra hívta fel a figyelmet: az uniós intézmények felelőssége arra ügyelni, hogy az európai elvek a csatlakozás után is érvényesüljenek a tagállamokban. Renate Weber romániai liberális EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az új magyar alaptörvény lebontja a demokratikus ellenőrzés eszközeit.
A brit konzervatív Timothy Kirkhope szerint meg kell várni, hogy az Európai Bizottság adjon iránymutatást, nem szabad intoleráns módon viszonyulni az új magyar alaptörvényhez. A szintén a konzervatívok csoportjába tartozó Bokros Lajos viszont arról beszélt, hogy az új alkotmány felszámolja a jogállami demokráciát.
A hollandiai, zöldpárti Judith Sargentini Konrád Györgyre hivatkozva állította: Magyarországon a kétharmados többséget autokrácia kiépítésére használják. Az osztrák zöldpárti Ulrike Lunacek és több más képviselő szóvá tette, hogy a magyar alaptörvény a szexuális orientáció alapján nem tiltja a diszkriminációt. Rui Tavares, a radikális baloldal portugál EP-képviselője úgy vélekedett, hogy a magyar alkotmány gyengíti a fékek és egyensúlyok rendszerét.
A szlovák Jaroslav Paska, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű képviselőcsoport tagja azt állította, hogy a magyar alkotmány "primitív támadás a békés egymás mellett élés ellen", és nemzetközi jogot sért. A szlovák szocialista Boris Zala szerint a magyar alaptörvény kétségbe vonja a határokat. A román szocialista Victor Bostinaru is elfogadhatatlannak nevezte a "területen kívüliség" elvét.
Az ír néppárti Seán Kelly viszont arra hívta fel a figyelmet: az ír-brit viszonynak csak javára vált, hogy Írország útlevelet ad az Észak-Írországban, illetve Nagy-Britanniában élő íreknek. Az EP-képviselő azt is méltatta, hogy a magyar alaptörvény megtiltja az ország eladósítását. Egy ilyen szabály nagyon jól jött volna Írországnak - jegyezte meg.
A vita egyik leágazásaként - a magzati élet védelmének alkotmányos kitétele kapcsán - kérdést intéztek Viviane Redinghez az Európai Unió Progress Programjából finanszírozott magyarországi abortuszellenes kampány ügyében is. Reding kijelentette, hogy a kampány nincs összhangban a Progress Program szabályaival. Mint közölte, az EU felszólította Magyarországot, hogy állítsa le a kampányt, és vonják be az összes elkészített posztert. Az EU-biztos hangsúlyozta, hogy Brüsszel fellép, ha jogellenes magatartást tapasztal. Kilátásába helyezte, hogy visszakövetelik az EU Progress Programjából megítélt támogatási összeget.
A vitáról közzétett nyilatkozatában a magyar néppárti képviselőcsoport megállapította: a vita mögött "a 2/3-os országgyűlési többséggel rendelkező Fidesz-KDNP kormánnyal szembeni liberális és baloldali erők frusztrációja áll, mely csoportok kétségbeesetten igyekeznek fogást találni Európa legerősebb felhatalmazásával rendelkező, jelenleg az EU soros elnökségét betöltő jobbközép magyar kormányon".
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője ugyanakkor a vitáról kiadott közleményében azt hangsúlyozta: "az új alaptörvény legsúlyosabb következménye, hogy megkérdőjelezi a politikai váltógazdaságot, a plurális demokrácia működését. (...) Szinte lehetetlenné teszi a normális kormányváltást, mert béklyóba veri a jövőbeni parlamenti választásokat követően felálló, bármilyen színezetű kormány tevékenységét".
