A Nemzeti Közlekedési Stratégia gyakorlati alkalmazása a forráslehetőségeket alapvetően meghatározó uniós költségvetési ciklusokhoz illeszkedve 2014-ben kezdődhet meg - közölte Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár a Volán Egyesülés taggyűlésén.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium eljuttatott közleménye szerint a helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a tárca februárban adott megbízást a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak a négy alágazati stratégiát egységesítő Nemzeti Közlekedési Stratégia elkészítésére. A stratégia a jelenlegi ütemezés szerint a tematika és módszertan kidolgozása és egyeztetése, a helyzetfeltárás után 2013 tavaszára készülhet el három ütemre: nagytávra (2041), hosszútávra (2027) és középtávra (2020); az uniós költségvetési ciklusokhoz illeszkedve így gyakorlati alkalmazása, megvalósítása 2014-ben kezdődhet meg.
Schváb Zoltán szerint az összehangolt stratégia iránti igényen túl a koncepcióalkotást az is szükségessé teszi, hogy az Európai Unióban a magyar elnökség hathatós közreműködésével már készül a következő évtized közlekedéspolitikáját meghatározó Fehér Könyv. Közölte: súlyos érv a távlatos tervek megújítása mellett, hogy az alapdokumentumok szintjén is meg kell jeleníteni a hazai és nemzetközi közlekedéspolitika vasútközpontú fordulatát. Magyarországnak továbbá érdemben kell reagálnia az Unió TEN-T hálózati politikájában várható változásra. A közösségi törekvéseknek megfelelően a közlekedési rendszerek átszervezésének központjában is az energetikai, környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak kell állniuk - hangoztatta.
Kitért arra is, hogy a következő két-három év feladatait a kormányzati munka két alapvetése, az Új Széchenyi Terv és a Széll Kálmán Terv határozza meg. A Közlekedés Operatív Programban és a Regionális Operatív Programokban 2013-ig összesen közel 650 milliárd forint áll rendelkezésre közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra. Schváb Zoltán aláhúzta: a minisztérium a Volán Egyesüléssel a személyszállító társaságok működését, gazdálkodását, szabályozási környezetét érintő főbb kérdések mindegyikében egyeztet, kompromisszumra törekszik.