Az Alkotmánybíróság (Ab) legutóbbi döntésével, amellyel megint megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, hadat üzent az új alaptörvénynek, a kormány és az Ab közötti hatalmi harc viszont az ország hitelének romlásához vezethet - mondta el ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kedden.
A szakértő szerint nyilvánvalóan van egy szakmai konfliktus, illetve egy erőteljesebb feszültség az Alkotmánybíróság és a kormányzat között, s ennek a legújabb fejezete a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvény újbóli megsemmisítése volt. Az Ab ezúttal olyan alapelvekre, alapjogokra hivatkozik, amelyek még a jelenleg hatályos, 1949-es alaptörvényben sincsenek benne, mint például a jogbiztonság elve - mondta. Szintén fontosnak tartotta azt megemlíteni, hogy a határozatban foglaltak szerint az emberi méltóság védelméhez való jog önmagában nem nyújt védelmet a visszaható hatályú jogalkotás ellen.
"Ez azt vetíti elő, hogy az Ab bármilyen jogalkotói döntést, jogszabályt meg tud semmisíteni, ha ezeket az alkotmányon kívüli alapjogokat alkalmazza" - tette hozzá. Ezek az alapjogok egyébként többnyire nemzetközi egyezményekben lelhetők fel, és hiába van az Ab az alkotmányhoz "kötve", a közte és a kormány között kibontakozó "hatalmi harc" miatt várhatóan többször folyamodik majd ehhez az eszközhöz, sőt újraértelmezheti saját szerepét, úgy gondolva, hogy túlléphet az alkotmány keretein - vélte ifj. Lomnici Zoltán.
Mindezen körülmények arra utalnak, hogy az Alkotmánybíróság fenn kívánja tartani az általa életre hívott "láthatatlan alkotmány" intézményét, amelynek elsődleges célja és egyben elvitathatatlan érdeme volt Magyarország jogállami alapjainak megteremtése, valamint a 1949-es, kommunista alapokon nyugvó alkotmány kommentárja, kiegészítése - fűzte hozzá. A szakértő szerint ennek eredménye viszont az ország hitelének romlása, vesztesei pedig a magyar emberek lehetnek.
A láthatatlan alkotmány Sólyom László alkotmánybírósági elnöki időszakához köthető fogalom. Először a halálbüntetés alkotmányellenességét kimondó határozathoz fűzött párhuzamos véleményében írta le: "az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a ma még gyakran napi politikai érdekből módosított alkotmány fölött, mint láthatatlan alkotmány, az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál; az Alkotmánybíróság ebben az eljárásában szabadságot élvez, amíg az alkotmányosság fogalmának keretén belül marad".
