TASZ: az adatvédelem és az információszabadság is veszélyben
A szervezet szerint az Alkotmánybíróság után az alkotmányban újabb alapjogok védelmére hivatott intézmény esik áldozatul az állami hatalom központosító törekvéseinek.
Az adatvédelem és az információszabadság érvényesülését is veszélyezteti a jövőre életbe lépő új alaptörvény a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet szerint.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben a jogvédők kiemelték, hogy "az adatvédelmi biztos hatósággá degradálása veszélyezteti az állam átláthatóságának biztosítását szolgáló szabályok érvényesítését, csökkenti az alapjogvédelem jelenlegi szintjét".
A TASZ szerint az információs jogok biztosának kiemelkedő fontosságú feladata van a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításában, "államigazgatási hierarchiába tartozó hatósággá változtatása azonban egyértelmű gyengülést jelent ezen a téren, hiszen a közérdekű adatok nyilvánosságát elsősorban éppen azzal a végrehajtó hatalommal szemben kell majd biztosítania, amelytől a léte is függ".
A jogvédők kifogásolják továbbá, hogy az új alaptörvény nem biztosítja az információs jogokért felelős hatóságnak a jogszabályok utólagos normakontroll-kezdeményezési jogát, valamint csökkenhet a saját kezdeményezésre indított vizsgálatok száma is. A szervezet szerint a parlamenti biztosi státusz megszűnése azt is jelenti, hogy a titokminősítések érdemi független kontrollja megszűnne Magyarországon, mivel a titoktörvény alapján minősített adatok esetében a hatályos jogszabályok szerint kizárólag az adatvédelmi biztos eljárása jelenthet jogorvoslatot.
Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvénye értelmében az eddigi néggyel szemben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. A jelenlegi alkotmány az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról tesz említést, az adatvédelmi biztosról és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról külön törvény rendelkezik.
Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei - akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ majd - a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi majd. Az alapjogi biztos eljárását továbbra is bárki kezdeményezheti, míg az a korábban bárkit megillető jog, hogy a törvények utólagos vizsgálatát kérje az Alkotmánybíróságtól, a kormány és a képviselők negyede mellett az ombudsman lehetősége lesz.