A szakácsként dolgozó hajdúszoboszlói K. Ferencné fiának vádlott-társairól azt állította, nem ismeri őket, soha nem találkozott velük. Egyedül Kiss István másodrendű vádlottról volt annyi információja, hogy fiával, Zsolttal együtt dolgoztak egy debreceni bárban, és egy albérletben laktak. Pető Zsolt - Eszter keresztnevű, de más vezetéknevet viselő - testvére szintén megtagadta a vallomástételt. A bíró kérdésére a még tanuló lány elmondta: a többi vádlott közül egyedül Kiss Istvánt ismeri. A másodrendű vádlottra vonatkozó tanúkihallgatásán H. Eszter azt mondta, hat évvel ezelőtt ismerte meg egy sörözőben, ahol a testvére dolgozott, de sem előéletéről, sem egyéb dolgairól semmit nem hallott.

P. Hajnalka Julianna is megtagadta bátyjára vonatkozóan a vallomástételt, és állítása szerint ő sem ismeri a társait, soha nem találkozott velük, a nevüket is csak a híradásokból hallotta. Miután a bíró a három tanút meghallgatta, szünetet rendelt el, ugyanis a beidézett tanúk közül egy kimentette magát, a következőt pedig kora délutánra idézte be. Miszori László tanácsvezető bíró a tárgyalás elején ismertette az elsőrendű vádlott és védője által április 13-án ellene benyújtott elfogultsági indítvány elutasításáról szóló bírósági határozatot. Amikor a teremben jelenlévő újságírók és érdeklődők a tanúkihallgatások után kifelé indultak a teremből, a harmadrendű vádlott édesanyja, fiát "Dezsőnek" szólítva, többször is odaszólt neki, hogy kérje a bírótól a kapcsolattartási lehetőséget.