A Jobbik követeli a határon túli magyarok forrásait a jövőben kezelő Bethlen Gábor alap bejegyzési folyamatának kivizsgálását, és azoknak a felelősöknek a megnevezését, akiknek a hibájából az alapkezelőt csak a megalakításáról rendelkező törvény elfogadása után négy hónappal sikerült bejegyezni.

Szávay István, az ellenzéki párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, felszólítják a kormányt, hogy tekintse át az elcsatolt területeken élő magyarok számára rendelkezésre álló pályázatokat, és haladéktalanul intézkedjen a már megítélt, de ki nem fizetett összegek folyósításáról. Emellett a legrövidebb időn belül gondoskodjon a már most is elkésett pályázati kiírásokról is - tették hozzá. 

Szávay István felidézte, hogy a Bethlen Gábor Alap (BGA) létrehozásáról szóló törvényt az Országgyűlés tavaly decemberben sürgősséggel fogadta el. Azóta négy hónap telt el - folytatta, és érthetetlennek, felfoghatatlannak nevezte, hogy ilyen hosszú idő alatt a kormány nem volt képes egy saját maga által kezdeményezett, törvény alapján létrehozott zrt. bejegyzésére. 

Az ellenzéki politikus szerint hónapok óta bizonytalanságban tartják a határon túli magyar szervezeteket: a Szülőföld Alap már megszűnt, a BGA pedig még nem jött létre; a folyamatban lévő pályázatok kifizetése akadozik, az erdélyi oktatási-nevelési támogatások kiírása további heteket késhet "a budapesti nemzetpolitikai káosz miatt".

Reagál az államtitkárság

A nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor alapkezelő szerint nem állja meg a helyét a jobbikos Szávay István azon állítása, hogy a Szülőföld Alap megszűnése után, annak jogutódjaként létrejött Bethlen Gábor alap nem indult útjára ugyanazon a napon, és cáfolták azt a kijelentést is, hogy akadozott a Szülőföld Alapból tavaly a már elnyert pályázatok kifizetése. Az államtitkárság és az alapkezelő az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, hogy a frissen, április 18-án bejegyzett Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. sajtókampány és rongyrázás helyett azonnal munkához látott és 10 napon belül elkészítette a Határtalanul! tanulmányi kirándulások pályázati kiírásait, amelyekre már az első napon több mint 470 érdeklődő kattintott.

Az oktatás-nevelési támogatásokat ezen a héten írják ki, hogy a megszokott módon, az őszi iskolakezdésre a magyar óvodai csoportokba és iskolákba járók hozzájuthassanak a támogatáshoz. Az államtitkárság tárgyi tévedésnek nevezte, hogy a Szülőföld Alap, mint elkülönített állami pénzalap 2011. január 1-i megszűnését követően a jogutódjaként létrejött Bethlen Gábor Alap nem indult útjára ugyanazon a napon. Az a kijelentés sem állja meg a helyét, hogy a Szülőföld Alapból tavaly már elnyert pályázatok kifizetése akadozott volna. Bátran kijelenthető, hogy a nyertes 1300 pályázatból mindössze 20 olyan maradt, amit még nem fizettek ki, ám ebből 16 szervezetnek azért, mert korábban elnyert forrásból elszámolatlan tartozása van - tudatták.

Szávay István téved abban, hogy Erdély vonatkozásában heteket csúszna a oktatási-nevelési támogatás kiírása, ez  - a többi régióhoz hasonlóan - még a héten megtörténik - tették hozzá, kiemelve: a nyári és őszi programokra a pályázati kiírások, a MÁÉRT ajánlásainak figyelembe vételével május közepén kerülnek meghirdetésre a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által. "A határon túli magyar szervezeteket biztosíthatjuk arról, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Zrt. mindent megtesz a támogatások gördülékeny folytatása érdekében" - írták.

Felidézték, hogy a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényt azért terjesztette be a kormány az Országgyűlés elé, mert nyolc év eltelte után szeretné végre átláthatóan, nemzetstratégiailag megalapozottan és a nemzeti együttműködés rendszerének szellemében kezelni a határon túli magyarság támogatására szánt költségvetési forrásokat. A törvény sürgős tárgyalását indokolta, hogy el akarták érni, hogy a 2011. évi költségvetési törvényben már ne a Szülőföld Alap, hanem az egységes Bethlen Gábor Alap biztosítsa a jogosult intézmények, civil szervezetek és programok finanszírozását - írták.

Hozzátették: az Alap kezelésére jogosult Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. megalapítása nem egy-két napos kft. bejegyzési folyamat, hiszen egy olyan 100 százalékban állami tulajdonú, kiemelkedően közhasznú nonprofit társaságról van szó, amelyet a hatályos jogszabályok figyelembe vételével igen körültekintően kellett létrehozni. 

A bejegyzési folyamattal párhuzamosan indult el a Szülőföld Alap Iroda - mint központi hivatal - megszüntetési eljárása. Ezt a folyamatot is a hatályos jogszabályok írják elő, amelyet operatívan kezeltek, de a zárómérleget, a költségvetésnek szóló beszámolót, a könyvvizsgálatot, a szervezet előző éveinek működésével összefüggő átvilágítást, valamint a Magyar Államkincstárral való egyeztetést nem lehet "megspórolni", bárhogy is szeretné a külső szemlélő - mutattak rá.

Felhívták Szávay István képviselő figyelmét  arra, hogy a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság nem tétlenkedett, hanem a szociálista-liberális kormány nemzetpolitikai semmittevését követően újra összehívta a Magyar Állandó Értekezletet, a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény alapján kikérte a MÁÉRT szakbizottságainak véleményét a támogatások jövőbeni prioritásairól, az Országgyűlés számára előkészített a kedvezménytörvény kibővítését az óvodáskorúakra és számos olyan szakmai szervezet újjáélesztéséhez nyújtott támogatást, amelyet az előző kormányzat tetszhalott állapotba hozott.