II. János Pál pápa boldoggá avatása igen eltérő fontosságú a visegrádi négyek lakosai számára: a magyarok ebben a kérdésben a csehekhez és a szlovákokhoz állnak közelebb, miközben a négy ország közül nálunk a legmagasabb azok aránya (a felnőtt népesség egynegyede), akik nem is hallottak a boldoggá avatásról – derül ki CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb Tárki-kutatásból.

A visegrádi négyek országai közül a lengyelek tekintik leginkább lényegesnek honfitársuk boldoggá avatását: 95 százalékuk szerint az esemény fontos a lengyeleknek, de tízből legalább nyolc lengyelnek személyesen, illetve családja számára is kiemelkedő ez az alkalom. A másik három visegrádi országban már kisebbségben vannak azok, akik saját maguk vagy közvetlen környezetük számára lényegesnek ítélik az egyházi eseményt: a szlovákok közel fele, a magyarok harmada, míg a cseheknek csak hatoda vélekedik így.

Érdekes, hogy míg a személyes és a szűkebb (családi, nemzeti) környezetre vonatkozó véleményekben nagyon jelentős eltérés van a lengyelek és a többi visegrádi országban élők (elsősorban a csehek és a magyarok) között, addig abban, hogy a tágabb környezet (Európa és a világ) számára mennyire lényeges II. János Pál boldoggá avatása, már sokkal közelebbiek az álláspontok - olvasható a Tárki közleményében. Tíz lengyel közül hét, ugyanennyi cseh, magyar vagy szlovák közül pedig nagyjából öt vélekedik úgy, hogy a katolikus egyház május 1-jei szertartása az európaiak és más földrészek lakosai számára is fontos esemény.