Hangsúlyozottan alapítványt, nem pártcsírát hozott létre több szabadelvű-konzervatív politikus-értelmiségi, köztük Bokros Lajos. A Szabadság és Reform Közhasznú Alapítványt csütörtökön egy budapesti sajtótájékoztatón mutatták be.
A Fővárosi Bíróság végzése szerint március 8-án jogerőre emelkedett a Szabadság és Reform Közhasznú Alapítvány bejegyzettsége – hangsúlyozta bevezetőjében Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, a Szabadság és Reform Közhasznú Alapítvány (SZR) kuratóriumi elnöke. Hozzátette: az alapítvány képviselője Pusztai Erzsébet (az Antall-kormány népjóléti minisztériumi politikai államtitkára – a szerk).
A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta: a konzervatív és szabadelvű értékek képviselete erőteljesen hiányzik mind a politikai palettáról, mind a magyarországi kutatóintézetek értékeiből. Úgy vélte: nagyon fontos, hogy ez az eszmevilág megjelenjék, főleg, amikor a liberalizmus sokak számára szitokszóvá vált. Hangsúlyozta: a konzervativizmus nem forradalmat, hanem konszenzusos reformokat jelent. Mint fogalmazott, az SZR számára „nemcsak a konzervatív-liberális értétek képviselete fontos, hanem a szabadságjogok, a jogkövető állam, az állampolgári magatartás, az alkotmányosság és a demokrácia erősítése”. Bokros szerint a hétfőn elfogadott új alkotmány alapján „illiberális demokrácia van kialakulóban”, ahol szárnyal az állam mindenhatóságba vetett hit.
Hirdetjük a piac szabadságát és a kapitalizmust – folytatta az európai parlamenti képviselő, aki az okos állam előnyeire hívta föl hallgatósága figyelmét. Az okos állam nem nagy, de hatékony, és működik benne a fékek és ellensúlyok rendszere. A mostani rendszer oligarchikus berendezkedést tesz lehetővé – tette hozzá. A politikus azt mondta: az SZR – hazai és külföldi szerzők bevonásával – tanulmányokat jelentet meg. Céljuk a politikai kultúra fejlesztése – jelentette ki.
Meg sem várva az idevonatkozó kötelező kérdéseket, Bokros leszögezte: a Szabadság és Reform nem pártcsíra és nem is lesz az. Hozzátette: fontosnak tartja, hogy valamikor létrejöjjön Magyarországon egy szabadelvű-konzervatív párt.
Az SZR havi-kéthavi rendszerességgel közpolitikai tanulmányokat fog megjelentetni. Ennek első állomása két hét múlva az Élet és Irodalomban a kettős állampolgárságot és a szavazati jog kapcsolatát elemző írás lesz – ezt már Kerék-Bárczy Szabolcs, az SZR ügyvezető igazgatója, volt MDF-es politikus jelentette ki. A volt Los Angeles-i főkonzul hozzátette: az alkotmány témakörében, majd az Európai Unió versenyképessége és az államreform ügyében is készül egy-egy hosszabb tanulmány. Ezek a szakpolitikai tanulmányok tudományos igényűek, de nem tudományos jellegűek lesznek – közölte. Kerék-Bárczy hozzátette: a hosszabb tanulmányok mellett szakpolitikai kérdésekben viszonylag gyakrabban rövidebben is kifejtik álláspontjukat. Azt mondta: hamarosan honlapjuk is indul, magyarul és angolul.
Egy olyan kutatóintézeti kapcsolatrendszer kiépítésén fáradoznak, melynek keretében nyugat-európai, tengerentúli és térségbeli cikkeket vennének és adnának át. Ezekkel a kutatóintézetekkel a tárgyalások már folynak – mondta Kerék-Bárczy Szabolcs. Olyan eseményeket, konferenciákat szeretnének szervezni, melyek témája egyrészt aktuális, másrészt melyeknek transzatlanti vonatkozásai vannak – zárta gondolatait a Szabadság és Reform Közhasznú Alapítvány ügyvezető igazgatója.
A „szép új világról” beszélő Kajdi József kuratóriumi tag hangsúlyozta: az alapítvány napi politikai kérdésekkel, s különösen pártpolitikával nem kíván foglalkozni, „de ha az alapértékeinket megsértik, akkor amellett nem kívánunk szó nélkül elmenni”. Az Antall-kormány volt közigazgatási hivatalvezetője szerint ilyen az új alkotmány. AZ SZR tizennégy pontban foglalta össze az új alkotmánnyal szembeni kritikus pontjait, de később egy részletes tanulmányban ennél többel állnak elő – mondta Kajdi. Közölte: tudja, hogy az Alkotmány papíron még az 1949. évi XX. törvény, de a hatvankét évvel ezelőtti változatból csak annyi maradt, hogy „Magyarország fővárosa Budapest”.
Kajdi szerint hamis az az állítás, hogy 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalnak nem volt felhatalmazása alkotmányozni. Az, hogy az 1990-es választáson az MDF és az SZDSZ lett a két legerősebb párt, utólag legitimálta az 1989-es alkotmányt, ami liberális, jogállami alkotmány volt, és amelynek alapján az ország tudott működni.
A kétharmados többséggel súlyosan visszaélt a mostani hatalom – mondta Kajdi, aki az új alkotmányt illegitimnek nevezte. Szerinte lehet, hogy most is ugyanakkora tömeg ünnepelné az új alkotmányt, mint 1989. október 23-án a mostanit, de míg az akkori tömeg politikailag vegyes volt, a mostani tömegben csak fideszesek lennének.
A hvg.hu kérdésére Kajdi József úgy reagált: amikor 1990 júniusában – már a demokratikusan megválasztott Országgyűlés által – folytatódott az alkotmányozás és számos, 1989-ben még benne hagyott „pártállami lózungot” (Ilyen volt például „a szocializmus értékei”) kivettek, azért nem csináltak névleg új alkotmányt – tehát, hogy a továbbiakban az ne az 1949. évi XX. törvény legyen – mert akkor még azt hitték a felek, hogy pár éven belül születik egy még jobb, és az lesz az új alkotmány. Emlékeztetett: az 1994 és 1998 közötti kormánynak kétharmados többsége volt, „de nem akartak kétharmaddal mindent vinni”.
A jelenlegi hatalom majdani legyőzésére ki kell építeni egy nagyon széles körű, Esztergom-szerű összefogást – nyilatkozta a hvg.hu-nak Kajdi József. Az egykori közigazgatási államtitkár igennel felelt portálunk kérdésére: mínusz Jobbik? „Számunkra a Jobbik […] nem az a politikai kategória, amelyet mi demokratikus erőnek számítunk”, de az összes, nem szélsőséges erő összefogása szóba jöhet. A közös cél a mostani hatalom leváltásán túl az új alkotmány lecserélése – tette hozzá. Kajdi meggyőződése, hogy az új választójogi rendszert úgy fogja a Fidesz kialakítani, hogy az a következő választáson számára a lehető legelőnyösebb legyen.
„Egyelőre nem tervezek semmit” – felelt Bokros Lajos portálunk kérdésére, hogy – bár maga az SZR nem pártcsíra – ő maga visszatér-e a magyar politikai életbe. „Új párt létrehozásának nem jött el az ideje. Erre nem érettek sem a gazdasági, sem a társadalmi, sem a politikai feltételek” – tette hozzá a volt pénzügyminiszter. „Nem zárom ki, hogy ilyen párt létrejöjjön, sőt: adott esetben a párt létrehozásának örülnék is, hiszen […] a konzervatív-liberális értékrendnek nincs ma olyan politikai megjelenése a magyar politikai palettán, ami lehetővé tenné, hogy ez a gondolatrendszer és értékrend ismét szárba szökkenjen, esetleg vezető erejű legyen Magyarországon” – nyilatkozta a hvg.hu-nak az SZR kuratóriumi elnöke.