Sok jó szót nem kapott az új alkotmány azon a pénteki budapesti pódiumbeszélgetésen, melyet a Politológushallgatók Országos Egyesülete jegyzett, s amely a Nagyító alatt a megújulás éve – a II. Orbán-kormány első évének megítélése című, kétnapos konferencia része volt.
Nyilván kapott volna, de a beszélgetés egyik meghívottja, Gulyás Gergely, az Országgyűlés egykori Alkotmányelőkészítő Eseti Bizottságának fideszes alelnöke – bár a szervezők többször is közölték, hogy késik, de jön – végül nem jött el.
Egy új alkotmány életbelépése a politikai rendszerváltás folyománya kell, hogy legyen – vélte Kumin Ferenc politológus, a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának Sólyom László elnöksége alatti vezetője. „A velünk egy ligában focizó országok ezen már túlvannak” – célzott a visegrádi országokra.
Bár a mostani alkotmány „lényegében új”, nem szerezte meg az új alkotmány státuszt – fogalmazott. Úgy vélte: az Alkotmányba vetett hit az utóbbi öt évben megtépázódott. Az új alkotmány az államszervezet alapjait nem írja át, mégis több mint ráncfelvarrás történik – vélte. Ennek legfontosabb jele az Alkotmánybíróság (AB) szerepének változása – tette hozzá Kumin.
A történeti alkotmányhoz való visszatérés „közjogi szinten nehezen kezelhető”, így ez az elem „újdonság lehet a jogértelmezésben” – ezt már Antal Attila politikai elemző, a Méltányosság Politikaelemző Központ Munkatársa jelentette ki. A pódiumbeszélgetés alatt végig meglehetősen impulzív benyomást keltő, így önmagát a közönség figyelmének különlegesen kitevő Kolláth György alkotmányjogász, ügyvéd a lehető legnegatívabb kifejezésekkel illette a készülő alkotmányt.
Míg a mostani alkotmány tartalmilag négyes, összerakásában kettes, addig a készülő mindkét szempontból egyketted és „iratmegsemmisítéséért kiált” – jelentette ki. Az ismert sztárjogász nem állt meg félúton: „dermesztő önkényeskedések vannak benne” – mondta. „Hatvankét éves korában repüljön a bíró? Mi ez? Holnap mit találnak ki?” – kérdezte emelt hangon.
„Durva visszalépések sorjáznak az alapjogok tekintetében. […] Mintha kőbaltával készülne” – jellemezte az új alkotmányt a magát „függetlennek, de nem semlegesnek” minősítő Kolláth. Maga az alkotmányozási folyamat „jogi szempontból kritikán aluli” – mondta. Úgy folytatta: a népnek kiküldött tizenkét kérdés pedig „szégyenletes pótcselekvés” és „kamumegoldás”. Kumin ezt azzal kontrázta, hogy a tizenkét kérdés nem közjogi aktus, hanem politikai kommunikáció volt.
Az alkotmányozásról nem alkotmányjogászokat – beleértve önnön egykori főnökét, Sólyom László volt köztársasági elnököt – kell kérdezni, mert az színtiszta politikai aktus – vélte Kumin. Hozzátette: az alkotmányjogász szakma egyként kritizálja az alkotmányozást, mégpedig szakmai alapon. Ez az alkotmányjogászok részéről érthető, azonban az alkotmányozás nem szakmai, hanem politikai aktus – ismételte önmagát.
Az 1989-es konstrukció főleg a jogászok alkotmánya volt – árnyalta a képet Antal Attila. Szerinte az 1989-es alkotmánnyal mélyebb érzelmi kötődést létesíteni nem nagyon lehet. Személyes síkra terelve úgy folytatta: „az 1989-es alkotmány közel áll hozzá”, de érzelmileg egy másmilyen kellene. Ugyanakkor a mostani alkotmánytervezetet „nem tudná jó szívvel ajánlani az anyukájának”. Hozzátette: ha egy kodifikátor szakértőgárda az új alkotmány tervezetét időben átnézte volna, akkor nem kéne módosító indítványokkal vesszőhibákat javítgatni.
„Ezzel egyetértek, ez tényleg ciki” – kontrázott Kumin, hozzátéve azonban, hogy egy kétharmados párttól elvárható, hogy alkotmányozzék. Magyarországon a történeti alkotmánnyal játszani nem lehet – közölte Kolláth György. Hangsúlyozta: ötvenezer oldalról van szó, amit „teljesen lehetetlen egyben értelmezni”. Bár az új alkotmányba bekerül a magzati élet védelme, ebből nem következik, hogy az abortusz szabályai megváltoznának – mondta Kumin Ferenc.
Antal Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy tágabb szakmai vitának kellett volna megelőznie az alkotmányozást. Kérdésre válaszolva a KEH volt főosztályvezetője úgy reagált: ha lenne népszavazás az alkotmányról, a népszavazási kampánynak erős aktuálpolitikai felhangjai lennének, az emberek nagyobbik része pedig nem az új alkotmány szövege, hanem saját politikai szimpátiája alapján szavazna igennel vagy nemmel. Szerinte egyébként az MSZP és az LMP hibát követett el, ugyanis a politikai racionalitás azt kívánta volna, hogy a két ellenzéki párt részt vegyen az alkotmányozás vitájában.
Antal Attilát azon kijelentésének alátámasztására kértük, hogy „az 1989-es alkotmánnyal mélyebb érzelmi kötődést létesíteni nem nagyon lehet” A politikai elemző úgy reagált: „Egy politikai szempontból tájékozott állampolgár tud azonosulni az 1989-es alkotmánnyal […], de akinek egy foszlánya van – akár egy emlékfoszlány, akár egy preambulumfoszlány – az Alkotmányról, az nem nagyon. […] A másik, hogy olyan mítoszok keletkeztek az 1989-es konstrukcióról, mint a preambulum […] vagy az 1949-es kontinuitás kérdése. Ezek lerontják az 1989-es alkotmány hatását.”
A szakember szerint sokan kétségbe vonják, „hogy az 1989-es konstrukció […] új alkotmány”. Felvetésünkre, hogy ezek szerint elég lenne az eddigi alkotmányt egy új fejléccel ellátni, Antal Attila úgy felelt: „Ezzel nagyon sokan kísérleteztek. […] Nyilván egy járható út lenne. […] Nyilvánvalóan kell egy új számozás”, de emellett bizonyos tartalmi változtatásokra is szükség van – vélte a Méltányosság politikai elemzője.
Szegő Péter
