Kiss Pétert is meghallgatták a Központi Nyomozó Főügyészségen
Kiss Péter volt kancelláriaminisztert tanúként hallgatták meg a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) a moszkvai kirendeltség értékesítésének ügyében szerdán – értesült a hvg.hu. Az információt Fazekas Géza, a KNYF szóvivője megerősítette.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik eljárás a Központi Nyomozó Főügyészségen a moszkvai kereskedelmi kirendeltségnek a nyomozó hatóság álláspontja szerint áron alul történt eladása miatt. Az ügyben gyanúsított Fekszi Márta volt külügyi államtitkár, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetője és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet, akik szabadlábon védekezhetnek.
A három egykori állami vezető – a hatóság gyanúja szerint – jóval érték alatt adta el a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületét, majd azt a látszatot keltve, hogy az adásvétel nem történt meg, pályázatot írt ki az értékesítésre. A pályázaton az a cég nyert, akivel korábban megkötötték a szerződést. Ezzel a nyomozóhatósági szakvélemény szerint mintegy 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az államnak.
A KNYF a történtek kapcsán fontosnak tartotta Kiss Péter volt kancelláriaminiszter tanúmeghallgatását is, amelyet április 6-án tartottak meg. Úgy tudjuk, ezen a szocialista politikus a kirendeltséggel kapcsolatban a kormányülésen elhangzottakról számolt be a főügyészség munkatársainak. Fazekas Géza, a KNYF szóvivője megerősítette a hvg.hu-nak a meghallgatás tényét, de közölte, ennél többet nem nyilatkozhat.
Kiss Péter meghallgatása után Iváncsik Imre egykori, titkosszolgálatokért felelős államtitkár járt a főügyészségen. A várakozó újságíróknak azt mondta: azért hallgatták meg, mert jelen volt azon a 2008-as dobogókői kormányülésen, amelyen egy jegyzőkönyv készült a moszkvai ingatlan ügyében. Iváncsik Imre közölte: a kérdések, amelyeket feltettek neki, erre a kormányülésre vonatkoztak, de ő nem tudott az ingatlaneladásról és arra sem emlékszik konkrétan, mi hangzott el az említett kormányülésen. Mint mondta, hetente voltak kormányülések, nem emlékezhet több tízezer oldalnyi szövegre, csak arra emlékszik, ami az ő hatáskörébe tartozott, vagyis a titkosszolgálatokat érintő ügyekre.
Ficsor Ádámot, a volt polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert is meghallgatta szerdán a főügyészség, ő nem nyilatkozott a sajtónak. Az MTI-nek nem sikerült telefonon elérnie a politikust.
Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője a meghallgatások után azt mondta az újságíróknak: mivel folyamatban lévő nyomozásról van szó, a tanúvallomások tartalmáról a nyomozás érdekeire való tekintettel nem ad tájékoztatást.
A 2009 novembere óta tartó eljárás három gyanúsítottját - Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet - februárban vették őrizetbe, majd szabadlábra helyezte őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint - az árfolyamveszteségre is tekintettel - a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a moszkvai ingatlanügylettel.
A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviseleti épület elidegenítéséről.
A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, ami jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötés után a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam számára, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá és 3,5 milliárd forintra váltották át.