A módosabbak nagyvonalúságában bízik a Népesedési Kerekasztal
A Népesedési Kerekasztal azt javasolja a kormánynak, tegye lehetővé, hogy a családi pótlékot és más alanyi jogon járó juttatásokat fel lehessen ajánlani egy állami pénzügyi alap számára, amelyből szegényebb családokat támogatnak.
A Népesedési Kerekasztal eredeti javaslata az volt, hogy közvetlenül felajánlható legyen a családi pótlék, de hiába volt kedvező ennek kormányzati fogadtatása, ezt nagyon bonyolult lett volna megoldani - mondta Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese a csütörtöki sajtótájékoztatón.
Koppkitért arra, hogy a Népesedési Kerekasztal csütörtöki ülése a család és a gyermek egészségvédő szerepével is foglalkozott. Hangsúlyozta: kutatások igazolják, hogy a szingliség a dohányzásnál és az elhízásnál is súlyosabban egészségkárosító hatású, ezért azt szeretnénk elérni, hogy a népegészségügyi programokban jelenjen meg a család egészségvédő hatása. Példaként egyebek mellett az érzelmi intelligencia fejlesztésére vonatkozó oktatási programok indítását említette, közte a pedagógusok képzését. Kopp Mária jelezte, ennek részleteiről egyeztetnek a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal.
Beszámolt arról, hogy a teljes finn népesség körében végzett vizsgálatok szerint az élettársi kapcsolatban élők másfélszer, az egyedülállók két és félszer nagyobb valószínűséggel halnak meg 64 éves korukig, mint a házasok. Mint mondta, a magyar vizsgálatok eredményei is azt mutatják, hogy a házas férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel érik meg a 69. életévüket, mint a magányosak.
Kopp Mária kitért arra: a bizalmon alapuló társas kapcsolatok során oxitocin szabadul fel az agyban, ami az egyik legkomolyabb szorongásoldó. Véleménye szerint ennek azért van jelentősége, mert megjelenik a szoptatás során, az anya-gyermek, apa-gyermek kapcsolatokban is, ezért a lelki egészség megőrzésében nagyon komoly szerepet játszik.
A magyar kutatásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy a jó házasságban élő férfiak ötször nagyobb valószínűséggel élnek 70 évnél tovább, mint az egyedülállók. Szintén komoly egészségvédő tényező a gyermekkel való jó kapcsolat is.
Balogh Piroska kutató egy országos felmérésre hivatkozva arról beszélt: igazolható, hogy a jó házasságban élők egészségesebbek, jobb mentális állapotúak, kevesebbet járnak kórházba, és kevésbé kimerültek. Hozzátette: a kutatások azt mutatják, hogy a rossz házasságban élő férfiak kardiológusnál, a nők pszichológusnál, pszichiáternél kötnek ki. Álláspontja szerint a későbbi jó házasság elérésének alapja a többi közt a fejlett társas készségek és az érzelmi intelligencia fejlesztése, amelyet akár már óvodás korban el lehet kezdeni.