A frakcióvezető szerint ha az alkotmány a tervezett formában valósul meg, akkor a jövőben az gazdaságra valamint a közigazgatási rendszerre vonatkozó alapvető törvények kétharmadhoz lennének kötve. Úgy fogalmazott, hogy ezzel az új alkotmány kiveszi a későbbi kormányok cselekvési lehetőségei közül a gazdaságpolitika önálló alakítását.

Hozzátette, hogy emellett a Költségvetési Tanácsba, „a rettenetesen független köztársasági elnök bejelölte Járai Zsigmondot, aki természetesen független a Fidesztől, van egy számvevőszéki elnök 12 évre, aki természetesen független ma már a Fidesz frakciójától”, és amikor Simor András jegybankelnöknek lejár a mandátuma, feltehetően lesz egy harmadik tag, aki „szintúgy független lesz a Fidesztől, egészen a 2020-as évek végéig”. A Költségvetési Tanács, „ez a rettenetesen független testület” pedig bármikor visszadobhatja egy következő kormány költségvetési javaslatát - szögezte le.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy demokráciában nem lehet szembeállítani a demokratikus hatalomgyakorlást a jó életre vonatkozó alternatívákkal. Az alkotmánytervezet elveszi az emberektől a jogot, hogy változtassanak és válasszanak a jó életre vonatkozó különböző alternatívák közül, mert ha az emberek a jövőben „nemet mondanak erre a csődpolitikára, amit a Fidesz folytat tíz hónapja” és más gazdaságpolitikát szeretnének akkor nem lesz lehetőségük a választásra - figyelmeztetett.

Mint mondta, ma olyan gazdaságpolitika érvényesül, amelyik nem törődik egymillió olyan családdal, amelyek a csőd szélére jutottak. Ez az adócsökkentésre épülő gazdaságpolitika nem teremt új munkahelyeket, legfeljebb új munkanélkülieket. „A Fidesz társadalomképe körülbelül úgy néz ki, hogy van egy légvár, pontosabban léghajó, ahonnan kidobálják azokat az embereket, akiknek nincsen semmijük, ezért annyit is érnek” – mondta Schiffer András.

A frakcióvezető kijelentette, hogy az alaptörvénnyel a népszavazási körből kizárják az alkotmánymódosítás lehetőségét, legyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, és a kormány „leválthatatlanná teszi a saját gazdaságpolitikáját”. Leszögezte, hogy az alkotmányozási folyamat „nem más mint az alkotmányosság felszámolása”. Hozzátette, hogy az alkotmányosság ugyanis több mint írott betű, az mindig a többségi uralom gátja.

Az LMP szeretné, hogy a stratégiai vagyont és az egyetemes közszolgáltatásokat ne lehessen széthordani, a természeti erőforrásokból senkit ne lehessen kizárni, a magyar állam ne kedvezményezhesse a külföldi vállalkozásokat a hazai kis- és középvállalkozások kárára. Kijelentette, hogy az ezekre vonatkozó garanciák viszont nem jelennek meg az alaptörvény tervezetében.

A politikus annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „Orbán Viktor nemcsak a megerősítő népszavazástól fél, hanem ma már, hatalmon a népszavazás és egyáltalán az állampolgári részvétel minden intézményétől fél”.

Arra a kérdésre, hogy több rendvédelmi szabály is bekerül az alkotmányba, azt mondta, a Fidesz a saját büntetőpolitikai felfogását akarja alaptörvénybe „merevíteni”. Kijelentette, hogy ők viszont nem hívei annak az elnyomó büntetőpolitikának, amelyik alapvetően a szigorításokban hisz, inkább egy helyreállító igazságszolgáltatásban gondolkoznak.

Arra a felvetésre, hogy az általa felsorolt konkrét elképzeléseket miért nem nyújtják be módosító indítványként, azt mondta, a parlamenti pártok közül elsőként ők tették közzé az alkotmánykoncepciójukat, a Fidesz ezt ismeri, és ha akarja, akkor be is építheti saját elképzelései közé.

Hangsúlyozta, az LMP komolyan gondolja, hogy az alkotmánynak sokkal komolyabb feltételeknek kell megfelelnie, mint bármelyik más törvénynek. A jó alaptörvényt a politikai közösség minden tagja részéről tisztelet övezi, függetlenül attól, hogy hogyan változik a politikai széljárás - jelentette ki.