Nem kaptak magyarázatot a "nemkívánatos" újságírók
Nem jártak sikerrel, mert a gyöngyössolymosi polgármesteri hivatalban keddenként nincs ügyfélfogadás.
Magyarázatot vártak volna a Gyöngyössolymoson nemkívánatos személynek nyilvánított újságírók, de nem jártak sikerrel, mert a polgármesteri hivatalban keddenként nincs ügyfélfogadás.
Az érintettek lapjuk, a Heves Megyei Hírlap online kiadásában, a heol.hu-n azt írják: "Mint a Micimackóban: Itthon vannak, kérem szépen...? És bentről a válasz: nincsenek. Ügyfélfogadási időben munkatársaink mindenképpen szeretnének visszamenni a gyöngyössolymosi hivatalba, és megtekinteni azt a bizonyos kifüggesztett hirdetményt."
Mint ismert, négy helybélit és a Heves Megyei Hírlap két újságíróját nemkívánatos személynek nyilvánította Gyöngyössolymos képviselőtestülete egy határozatában. A napokban megjelent helyi lapban is közzétették az erről szóló határozatot, amelyet a Heves Megyei Hírlap értesülése szerint kifüggesztették a községházán is.
A lap két említett munkatársa kedden a polgármesteri hivatalba nem jutott be, kedden és csütörtökön ugyanis nincs ügyfélfogadás. A telefonvonalak sem működtek, mobilon sem lehetett elérni sem a jegyzőt, sem a polgármestert. A községháza ablakából többen kukucskálva figyelték ténykedésüket és a tévéstábokat. Ez a solymosi választópolgárok számára jó hír: a bezárkózott hivatalban is zajlik a munka - jelentette a két érintett újságíró a helyszínről.
A Solymosi Hírmondó legfrissebb számában a polgármester hosszasan ecseteli az elért eredményeket, majd arról értekezik, hogy az utóbbi időben nemtelen támadások érik. A polgármester jogi lépések lehetőségét is felveti, majd megjegyzi: a képviselőtestület egyetlen lépést tett "a klikkesedett, néhány személy ellen", nevezetesen a nemkívánatos személlyé nyilvánítást.
Heves megyében nem ez az első ilyen döntés, 2009-ben Ivád képviselői már hoztak ehhez hasonló határozatot. Az akkor országos hírverést kapott lépésről Lövétei András alkotmányjogász úgy vélte, egy ilyen döntésnek nincs jogi relevanciája. A testületek ettől még deklarálhatják, hogy kit nem szeretnek, de "a nemkívánatosság kinyilvánításának a jog eszközeivel nem lehet érvényt szerezni."