Saját püspöke támadja a református egyház kampányát
Nagy vitát kavart a református egyházon belül az a tévéreklám, illetve videó, amely az egyházaknak felajánlható egyszázalékos adó felhasználására utal. A videó úgy is felfogható, hogy az adóhivatal bürokratikus működésére céloz, amikor a beérkező felajánlásokat stemplizi egy ügyintéző. Másfelől értelmezhető akként is, hogy az egész 1 százalékos felajánlási rendszer rendkívül nehézkes, nehezen átlátható és reformra szorul. Az értelmezési vita máris megindult az egyházon belül is.
A hvg.hu értesülései szerint a kampányvideó, illetve reklámfilm hátterében az áll, hogy az 1 százalékos rendszerben érintett egyházi és civil szervezeteknek számos konfliktusuk volt az elmúlt években a felajánlási rendszer folyamatos változásai, a felajánlások ellenőrzésének átláthatatlansága miatt az adóhatósággal. Többek között problémás az, hogy az APEH-nél állítólag még 2009-ben hirtelen megnőtt a hibás bevallások száma. Aztán ugyanilyen hirtelen lecsökkent ez a téves bevallásokra vonatkozó adat. Az egyházak, a civil szervezetek akkor értetlenül álltak a jelenség előtt, annyi azonban bizonyos, hogy súlyos millióktól estek el e „hibahullám” miatt.
A fentieken kívül probléma az is, hogy az APEH, illetve a ma már NAV-nak nevezett adóhivatal nem ad ki még összesített, név nélküli adatokat sem az egyházaknak arról, hogy mely településeken hány fő ajánlotta fel az 1 százalékát, de még a megyei adatokat sem lehet eképpen megszerezni. Ez azért lenne jó - tudtuk meg egyházi körökből -, mert így az egyszázalékos kampányokat hatékonyabban tudnák lebonyolítani.
A mostani református reklámfilm azonban az egyházon belül nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A parokia.hu nevű református egyházi oldalon érdekes vélemény látott napvilágot. A kampány kapcsán ugyanis megnyilatkozott Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, aki szerint a kampányfilm „senkit nem ösztönöz adója egy százalékának felajánlására”.
A püspök szerint „a félperces alkotás mindenféle szempontból tévedés: falanszternek mutatja a világot, az adóhatóságot lehetetlen, frusztráló üzemnek (körlépcsőzés, önkényesen elbíráló dolgozók - hol lehet szemétkosárba dobni a felajánlást?), falusi postás viszi a bevallásokat, a bemenetnél fojtogatási jelenetet látunk, egy Zeppelin kering az égen - mintha Poroszországban lennénk a 20. század elején. Egyetlen pozitív üzenete sincs a reklámnak, csak annyi, hogy 186 ezer embernek már sikerült elfogadtatnia felajánlását. Ez az APEH-ot hamis színben tünteti fel, és senkit nem ösztönöz adója egy százalékának felajánlására, főleg, ha azt sugalljuk, hogy körlépcsőznie kell, s a folyosói falon képregénykivonatot nézhet, az APEH pedig kívül malom, belül tehénfejő üzem”.
Pásztory Ádám, a Magyarországi Református Egyház kommunikációs igazgatója a hvg.hu-nak elmondta: teljesen természetes, hogy kritikák érik a kampányfilmet. Szerinte nem az egyház lényegét érintő teológiai kérdésben van nézeteltérés, hanem egy művészeti alkotás megítélésében és értelmezésében. A kritikák szerinte nemcsak természetesek, hanem adott pontjaikban akár jogosak is lehetnek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ami a videón, illetve a tévéhirdetésekben látható, az egy művészi, rendezői koncepció. Pásztory szerint éppen a különböző értelmezési lehetőségek teszik hatékonnyá, valódi reklámfilmmé az alkotást.
Pásztory felhívta a figyelmet arra is, hogy egy 30 másodperces reklámfilmnek nem feladata, hogy részletesen taglalja a református egyház tevékenységét, nem mutathatja be azt a szerteágazó tevékenységet, amit az egyház folytat. A reklámfilm célja éppen az, hogy az érdeklődés odavigye az embereket és megismerjék azokat az elemzéseket, információkat, melyek a többi kampányfelületen, az internetes aloldalon, a Facebookon és az egyházi kommunikációban teljesen új mobiltelefonos alkalmazásokon bemutatják az egyház szerteágazó társadalmi szolgálatát.
Pásztory ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az egész dolog mögött egy nagyobb rendszerkritika áll, nem az APEH-ről/NAV-ról van szó a kampányfilmben. Az egész 1 százalékos felajánlási rendszert kellene szerinte átgondolni. Például a rendszert sokkal egyszerűbbé és átláthatóbbá lehetne tenni, ha mondjuk az „egyszeri felajánlás” elvét követnénk - magyarázta. Ennek lényege, hogy az adózók egyszer rendelkeznének az erre jogosult szervezetek javára, amiről „azonnali” visszaigazolást kapnak, és amely visszavonásig vagy módosításig érvényben marad.