A kormány a hírek szerint százezer rokkantnyugdíjast terelne vissza a munkaerőpiacra, de azoknak a száma, akiknél erre valódi esély nyílhat, sokkal kisebb – vélik szakértők, akik szerint egyébként a rokkantnyugdíjak problémájának ideális megoldása az lehetne, ha minél fiatalabb korban megkezdődne az ilyen ellátásban részesülők oktatása, átképzése.
| Elhibázott volt az előző reform? |
| A kormány tervezett intézkedései érinthetik azt a közel 24 ezer főt is, akik nem rokkantnyugdíjban, hanem rehabilitációs járadékban részesülnek. Ezt a legfeljebb három évig járó juttatást még 2008-ban, a rokkantsági ellátások legutóbbi reformja során vezették be. Akkor szigorodott az orvosi vizsgálati rendszer, amely megpróbálta kiküszöbölni a korrupciót is – kizárva annak lehetőségét, hogy olyanok kapjanak rokkantnyugdíj-ellátást, akik nem jogosultak rá. A vizsgálat eredménye alapján részben még munkaképesnek tartott kérelmezőknek az állam próbált meg segíteni az elhelyezkedésben egy olyan programmal, amely átképzéssel vagy egy új szakma betanításával vezette volna vissza a résztvevőket a munkaerőpiacra. A rehabilitációs járadékban részesülők száma az új rendszert működtető apparátus lassú felállása miatt csak lassan kezdett növekedni; sokan ma úgy vélik, hogy a 2008-as változtatás eleve elhibázott volt és nem is „aratott fényes sikert”. Azt is felvetették, hogy a hároméves program utáni egyéves „tilalmi idő” végeztével esetleg sokan ismét juttatást igényelnek majd. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató szakértője szerint a legelső résztvevők számára idén jár le a hároméves program, így a korábbi változtatások értékelésével érdemes megvárni, hogy ők milyen eredménnyel tudnak ismét munkába állni. |
A korengedményes nyugdíjak többségének megszüntetése mellett a kormány múlt héten bejelentett Széll Kálmán-terve átírná a rokkantnyugdíjakra, rokkantsági ellátásokra vonatkozó szabályokat is, és felülvizsgálná a korábbi rokkanttá nyilvánítási minősítéseket. A Nemzetgazdasági Minisztérium háttértanulmánya szerint a tavaly szeptemberi adatok alapján 728 ezren kapnak itthon rokkantsági nyugellátást, akik ha dolgoznának – még akkor is, ha feleakkora mértékben járulnak hozzá a termeléshez, mint a 3,7 millió foglalkoztatott – közel 10 százalékkal növelnék a magyar GDP-t.
A tanulmány szerint az „EU élenjáró országaiban” a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása 40 százalékos, míg itthon csak 12-15 százalékos. A munkaképes korú népességen belül a rokkantsági ellátásban részesülők aránya viszont magas (2007-ben meghaladta a 12 százalékot, míg Szlovákiában csak 6,3 százalék volt ez az arány, az OECD átlag pedig ennél is kevesebb, 5,8 százalék) – olvasható a minisztériumi tanulmányban.
A jelenlegi támogatási rendszer a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „esetenként túl sokat ad, fontos támogatások azonban hiányoznak”. A rendszer legsúlyosabb ellentmondása a tárca háttéranyaga szerint az, hogy a munkáltató nem kap érdemi tájékoztatást a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs értékeléséről, így pedig nehéz elhelyeznie őket a megfelelő munkakörökbe. A rendszer másik ellentmondása, hogy nem különbözteti meg a teljes rehabilitációt a részleges rehabilitációtól, ráadásul ebből a szempontból a Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatás és a költségvetési támogatás gyökeresen ellentétes logikát követ – olvasható az elemzésben, amely szerint a rehabilitáció eredményességének megvizsgálására is sokszor szükség volna, legtöbbször mégsem írják elő ezt. Így a költségvetésből nyújtott bértámogatási rendszer túl bőkezű – vonják le a következtetést a tanulmány szerzői.
Kiket érinthet és kiket nem?
A kormány ezért most visszaterelné a munkaerőpiacra a rokkantnyugdíjasok jelentős részét: Matolcsy György múlt heti bejelentése szerint a segély vagy a korhatár alatti nyugdíj helyett az ellátásban részesülőknek munkát akarnak adni. Bár a terv részleteire még várni kell, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a múlt héten azt mondta, segíthetnek a közmunkaprogramok, például az árvizek és a belvizek is számos munkát adhatnak a rokkantnyugdíjas rendszerből kivezetett, illetve a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő munkavállalóknak. Hozzátette, hogy az átalakítások mellett uniós pénzeket is tudnak erre fordítani.
| Ellátás típusa | Ellátásban részesülők létszáma (2010 december) | Teljes ellátás havi átlaga (Ft - 2010 december) |
| Korbetöltött rokkantsági nyugdíj | 384 086 | 84 926 |
| Korhatár alatti rokkantsági nyugdíj | 339 628 | 69 973 |
| Rehabilitációs járadék | 23 662 | 69 768 |
| Egészségkárosodott személyek szociális járadékai | 159 575 | 30 538 |
| Rokkantsági járadék | 32 244 | 33 431 |
Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások mindösszesen (a táblázatban nem szereplő más ellátásokkal együtt) | 2 925 449 | 84 429 |
Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF)
Szakértők szerint a rokkantnyugdíjasok újbóli hadba fogása vélhetően nem vonatkozna a nyugdíjkorhatár feletti, „korbetöltött” rokkantsági nyugdíjban részesülőkre (ők valamivel több, mint 384 ezren voltak tavaly decemberben), inkább a korhatár alattiak közel 340 ezres csoportjára. Az elmúlt öt évben a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok száma már így is több mint százezerrel csökkent, részben a korhatár átlépése, részben pedig az azóta életbe léptetett szigorítások, felülvizsgálatok eredményeképpen – mondta a hvg.hu-nak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője, aki szerint ennek a csökkenésnek a további gyorsítása nem lenne indokolt.
A korhatár alattiak közül azokat, akiknek már csak hozzávetőleg öt évük van a nyugdíjkorhatárig, nem feltétlenül lehet majd ismét munkába állítani – véli a GKI Gazdaságkutató szakértője, aki szerint a korhatár alattiak jó része ráadásul alacsony iskolai végzettségű és nem a fiatalabb korcsoportokba tartozik, ez is ronthatja az elhelyezkedési lehetőségeket. Arról nem is beszélve, hogy a munkáltatók gyakran vonakodnak a megváltozott munkaképességűek alkalmazásától, mert alacsonyabb a teljesítményük és gyakrabban mennek betegszabadságra. Adler Judit szerint épp emiatt már az is nagyon jó eredménynek számítana, ha a korhatár alattiak 10 százalékát vissza tudnák terelni a munkaerőpiacra. Ez viszont a Népszabadság szerint a kormány terveiben szereplő százezres létszámmal szemben legfeljebb csak 34-35 ezer főt jelenthetne.
A kormány július 1‐ig megalkotja az új rokkanttá nyilvánítási rendszerre vonatkozó jogszabályokat, illetve létrehozza a rendszer működtetéséhez szükséges intézményeket, az év végéig pedig „méltányosan és elvszerűen” felülvizsgálják a korábbi minősítéseket is – olvasható az átalakításokról szóló menetrendben. Bár a rendszer jövőbeli felépítéséről és működéséről szintén nem hangzottak még el további részletek, a Hírszerző szerint a Fidesz-frakcó múlt hétfői ülésén annyi kiderült, hogy a jövőben megyei hivatalok fogják felülvizsgálni a rokkantnyugdíjasok minősítését.
A közmunka nem oldhat meg mindent
Szintén július 1-ig készíti el a kormány az új közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat is. A szakértők szerint kérdéses, milyen eredményt lehet elérni azzal, ha a munka világába visszavezetett egykori rokkantnyugdíjasokat közmunkaprogramokban alkalmazzák. „A közmunka kétélű fegyver, hiszen pénzbe kerül és ki is szoríthat más, nem támogatott munkalehetőségeket” – mondta a GKI Gazdaságkutató elemzője. Ugyanígy vélekednek legutóbbi jelentésükben a Policy Agenda elemzői is, akik szerint a közmunkák megszervezése átmenetileg megoldás, de kevés esély van arra, hogy ez érdemben és középtávon növelje a foglalkoztatottságot. A kutatások azt mutatják, hogy 10-15 százalék körül ragadnak meg a munkaerőpiacon a közmunkát végzők – olvasható a cég elemzésében.
A Policy Agenda szerint ha az állam azt vállalja, hogy legalább annyi pénzt ad a rokkantnyugdíjasoknak az elvégzett közmunka után, mint amennyi a jelenlegi ellátásuk, de a járulékokat is befizeti utána – hiszen bejelentett munkáról van szó –, akkor ez komoly többletteher a költségvetésnek. „Olyan kérdések is felmerülnek, hogy ki hány órát dolgozhat egy nap, hiszen az egészségkárosodásuk miatt akár lehetnek az orvos által elrendelt munkavégzési korlátok is” – olvasható az elemzésben. „Ebben az esetben kérdéses, hogy milyen elven finanszírozza a különféle betegséggel, és munkaképességgel rendelkezőket a költségvetés. A kormány által ismertetett tervek alapján továbbra sem látjuk, hogy ezzel az átalakítással valódi megtakarítást lehetne elérni e területen” – teszik hozzá.
A GKI kutatásvezetője szerint a rokkantnyugdíjasok újbóli munkába állításának egyik ideális útja az lehetne, ha a lehetőségekhez mérten a megváltozott munkaképességűek – például a fiatalabb korcsoportok, illetve a veleszületett egészségügyi problémákkal küzdő rokkantnyugdíjasok – minél hamarabb megfelelő oktatásban, átképzésben részesülhetnének.
Mindenesetre az emberek többsége – legalábbis a Nézőpont Intézet Matolcsy György március 1-jei bejelentése előtt készült közvélemény-kutatása szerint – úgy gondolja, szükségszerű lenne a rokkantnyugdíj-ellátás rendszerének felülvizsgálata (a munkanélküliek 69, a munkavállalók 66 és a nyugdíjasok 60 százaléka mondta ezt). A megkérdezettek 62 százaléka úgy vélte, a rokkantnyugdíjasok számottevő része nem jogosan veszi igénybe az ellátást.
