Az uniós munkáltatók és munkavállalók hét évvel ezelőtt írtak alá megállapodást a jelenség elleni fellépésről, és ennek eredményeit értékelte most a végrehajtó testület. A bizottság megállapította, hogy történtek előrelépések politikai szinten, illetve az érdekegyeztetési fórumokon, ugyanakkor fokozni kell az erőfeszítéseket, mert a helyzet nem javul kellően gyorsan, és az egyes tagországok között jelentős különbségek mutatkoznak. 

Az elmúlt tíz évben a munkahelyi stressz jelensége a 27 tagállam közül kilencben emelkedett, és csupán Svédországban mértek csökkenést. A kieső munkanapok 50-60 százalékáért uniós szinten a stressz okolható egyes tanulmányok szerint, a költségek pedig megközelítik a bruttó össztermék 4 százalékát.  A témáért felelős biztos, Andor László a közleményben további együttműködésre szólította a munkáltatókat és a szakszervezeteket. 

A jelentés kitért arra is, hogy Magyarországon a megállapodást törvénybe is foglalták. Alkalmazását ugyanakkor nehezítheti, hogy egyelőre nincsen mérhető kritérium a stressz nyomon követésére. Külön méltatta a jelentés, hogy Magyarországon a jelenség kezelésébe a kormány és a szociális partnerek is bekapcsolódnak.