A két budapesti cég ügyvezetője azt vallotta a bíróság előtt, hogy a cukrászda üzemeltetésével, valamint élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó cégeik semmilyen kapcsolatban nem voltak az elsőrendű vádlott érdekeltségébe tartozó cégekkel, Stadler Józsefet csak a tévéből ismerik. A cukrászdát üzemeltető budapesti gazdasági társaság képviselője hangsúlyozta: rétest készítenek, azt árulják, az elsőrendű vádlott tulajdonában álló céggel nem voltak kapcsolatban, ruhákat nem készítettek, azok kereskedelmével nem foglakoztak. A tanú hangsúlyozta: az elé tárt számlákon nem a cég által használt bélyegző van, azokat nem a társaság állította ki. 

A másik kihallgatott tanúnak is bemutatták azokat a Stadler cégétől lefoglalt számlákat, amelyeket az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó cég adataival állítottak ki. A bírói tanács elnöke is megállapította: a számlán szereplő bélyegzőlenyomat sem egyezik meg a cég által használttal. 

Farkasné Kramolis Andrea tanácsvezető bíró a jegyzőkönyvek ismertetésekor elmondta: a nyomozóhatóság a számlákon szereplő azonosító számok alapján megpróbálta megkeresni a számlát vásárló cégeket. A számlák egy részét felszámolás alatt álló gazdasági társaságok vásárolták meg, de egyik ügyvezetőjét vagy képviselőjét sem tudta felkutatni a nyomozóhatóság. Utalt arra, hogy volt olyan számla, amelyen a vásárlás dátuma korábbi, mint amikor a számlát a nyomdában legyártották. 

A 2005-ben feltételesen szabadult Stadler József, Solton élő vállalkozót egyebek mellett jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás kísérletével, folytatólagos adócsalással, magánokirat- és közokirat-hamisítással, valamint a számvitel rendjének megsértésével vádolja az ügyészség. 

Hasonló vádak miatt Stadler Józsefet 2003-ban négy és fél év fogházbüntetésre ítélték. Stadler 2005-ben feltételesen szabadult. A stadionépítő vállalkozó - aki korábban juhász, tollfelvásárló, borász volt - a legutóbbi időszakban elsősorban ruházati termékekkel és élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozott Solton lévő üzletében. 

Mivel vezető tisztségviselőként a cégbíróság nyilvántartásában - korábbi büntetése miatt - nem szerepelhetett, a másod- és a harmadrendű vádlottat kérte meg arra, adják nevüket két, újonnan alapított cégéhez. Ebbe társai annak ellenére beleegyeztek, hogy tudták: tényleges szerepük a cégek működtetésében nem lesz, a könyvelésbe nem látnak bele, csak a szükséges papírok aláírásában vesznek részt. 

A vád szerint az egyik gazdasági társaság 35 valótlan tartalmú számlát állított be a 2007. évi könyvelésébe, s több mint 25 millió forint áfát igényelt jogtalanul vissza, ehhez azonban már nem jutott hozzá. Ugyanakkor tényleges tevékenysége kapcsán 8 millió forint áfát és 67 millió forint társasági adót nem fizetett be. A másik cég egy valótlan tartalmú számlát szerepeltetett a 2007. évi könyvelésében, ennek kapcsán Stadler 366 740 forint áfát igényelt jogtalanul vissza, ezt szintén nem fizette ki neki az adóhatóság. A kétes ügyleteket a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala tárta fel. A per március 24-én további tanúk meghallgatásával folytatódik.