Védelmet adna a szabálysértések sértettjeinek az ombudsman
Jogszabállyal oldaná meg a szabálysértések sértettjeinek kárenyhítését az állampolgári jogok biztosa, aki ennek megalkotására kérte fel a közigazgatási és igazságügyi minisztert – közölte az ombudsman hivatala vasárnap.
A közleményben úgy fogalmaznak, hogy meg szeretnék szüntetni a bűncselekmények és a szabálysértések sértettjei közötti különbséget. A felvetést azzal indokolják, hogy az időskorúak kevésbé képesek önmaguk megvédésére, ezért potenciális áldozatok. Szabó Máté szerint az államnak kezelnie kell ezt a problémát.
Az ombudsman felhívja a figyelmet, hogy a szabálysértések áldozatainak segítéséről szóló jogszabály hiánya nem egyeztethető össze a jogállamiság elvével, sőt a diszkrimináció tilalmát is sérti. Kijelenti, hogy az időskorúak azért válnak célponttá, mert náluk kisebb ellenállásra számíthatnak az elkövetők, akik azt is feltételezik, hogy az idősek életük során viszonylag jelentős értéket halmoztak fel, illetve értékeiket maguknál tartják.
Kitér arra is, hogy a velük szemben elkövetett leggyakoribb bűncselekmény a lopás, a trükkös lopás, a betöréses lopás, a rablás és a csalás. Hozzáteszi, hogy gyakori az útonállásszerű rablás, amelyben a sértettet valamilyen ürüggyel megszólítják, majd bántalmazzák, és az értékeit elveszik. A nagyobb városokra jellemző a zsebtolvajlás elsősorban napközben, a közlekedési csúcsidőben, a tömegközlekedési eszközökön vagy piacokon.
A közleményben úgy fogalmaznak, hogy Szabó Máté vizsgálatából és a statisztikai adatokból az is kiderül, hogy – Észak-Magyarország megyéinek kivételével – a teljes lakosság átlagánál kisebb mértékben válnak áldozattá az idősek. Azt azonban orvosolandó problémának nevezi, hogy az állam csak a bűncselekmények áldozatait támogatja, a kisnyugdíjasokat anyagilag érzékenyen érintő - 20 ezer forint alatti kárt okozó - szabálysértések szenvedő alanyait nem.
A biztos szerint az állam akkor járna el helyesen, ha az áldozatsegítő szolgáltatásokat kiterjesztené a szabálysértések áldozataira is. Megállapította, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sérti a szabálysértések következtében károsuló emberek állami támogatásának hiánya. Azzal pedig, hogy a szabálysértések áldozatait magára hagyja, az állam nem tesz eleget objektív alapjogvédelmi kötelezettségének, és a jogállamiság elvének.
