Még három évet kapott a kormány, hogy céljainak és az uniós normáknak megfelelő földpiaci szabályozást alakítson ki, de félő, hogy ez is kevés lesz.
Meghosszabbíthatja Magyarország három évvel az itteni lakóhellyel nem rendelkező külföldi állampolgárok és a jogi személyek termőföldvásárlásának tilalmát – jött a hír közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt az Európai Bizottság (EB) döntéséről. Az eredetileg az uniós belépéstől számított hét évre kapott moratórium idén április 30-án járt volna le, de a csatlakozási szerződés tartalmazta hároméves meghosszabbításának lehetőségét, megfelelő indokok alapján.
A magyar kormány elsősorban a földárakkal érvelt. Arra hivatkozott, hogy a nyugat-európai árak még mindig többszörösei a magyarországiaknak, vagyis továbbra is nagy a veszély, hogy külföldiek olcsón felvásárolják a termőföldet. (A hektáronkénti földárakat 750–900 ezer forint közé teszik a szakértők, de például Debrecen környékén az átlagár jócskán meghaladja az egymillió forintot.) További fontos érv volt a hosszabbítás mellett, hogy a hazai termelők támogatása még mindig nem éri el a nyugat-európai gazdákét.
Brüsszel nem szakmai, hanem politikai döntést hozott, amiben nyilván szerepet játszott Magyarország soros EU-elnöki pozíciója, illetve hogy az Orbán-kormány a prioritások között kezelte a földmoratórium meghosszabbítását – állítják egybehangzóan a szakértők. A döntés indoklása gyakorlatilag elfogadta a magyar érvelést, miszerint „a hosszabbítás nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel”. Emellett némiképp elsikkadt, hogy az EB egyúttal felhívta Magyarország figyelmét, „érjen el haladást” a kárpótlási folyamat lezárásában.
Az agrárkormányzat azonnal bejelentette, hogy új földtörvényt, illetve jogszabályi szintű üzemszabályozást dolgoz ki – utóbbi azt határozná meg, milyen birtokokat művelhetnek a termelők. Szakértők szerint ez lehet a kulcsa annak, hogy valóban sikerül-e 2014-ig egy minden elemében összehangolt földpiaci szabályozást létrehozni. Az üzemszabályozás kérdésében ugyanis ismét előjöhet a kisbirtokos réteg védelmezőinek és a nagy területeket művelő volt állami gazdaságok tulajdonosainak ellentéte, ami a földtörvény módosításakor már megmutatkozott: akkor a nagygazdaságok Fidesz-közeli tulajdonosai megakadályozták, hogy a földhaszonbérletben a kis- és közepes gazdaságok kapjanak előjogokat (HVG, 2010. augusztus 14.). Az ismét lejátszandó csata miatt az egész szabályozási folyamat késést szenvedhet – vélik a lobbiharcokat ismerők.
A vidékfejlesztési tárca mindenesetre a családi gazdaságok és a fiatal gazdák földhöz juttatását, valamint a kisbirtokosok megerősítését tűzte ki célul a moratórium ideje alatt. Az egyéni gazdálkodók a 2009-es adatok szerint a 4,5 millió hektár szántóterület 46,2, a gazdasági szervezetek pedig a 41,5 százalékát művelték meg. Az érdekellentétek a jelentős agrár-érdekképviseletek nyilatkozataiban máris megmutatkoztak.
A kormányhoz közel álló Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szintén a helyben lakó gazdák földhöz juttatását, a sokszor fizikailag egymástól távol lévő, de egy termelő által művelt parcellák összerendezését és az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését tartja a legfontosabb feladatnak; az utóbbiak területe becslések szerint a másfél millió hektárt is elérheti. Az érdekképviselet teljes földleltár készítését tartja szükségesnek, hogy az összes területnek legyen tulajdonosa.
„A termőföld magyar kézben tartása elemi érdek, ezért üdvözlendő a moratórium meghosszabbítása” – szögezte le a HVG-nek Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára. Mindazonáltal a MOSZ másként képzeli el a föld magyar kézben tartását, mint a kormány, sőt Horváth úgy véli, a családi gazdálkodók földhöz juttatásával megkönnyítik a termőföld külföldi kézbe kerülését. A szétaprózódott birtokokat ugyanis a kormány a családi gazdálkodók kezében kívánja életképes méretűvé koncentrálni, ami azzal a veszéllyel jár, hogy mire ez megtörténik, lejár a meghosszabbított moratórium is, így az egybefüggő birtokokat a külföldiek könnyedén felvásárolhatják.
Ennél az osztatlan közös földtulajdon is nagyobb védelmet ad – jegyezte meg a főtitkár. Ezért inkább azok számára kellene különböző kedvezményekkel ösztönözni a földvásárlást – fűzte hozzá –, akik a 10-12 hektáros parcellákat azért birtokolják, hogy az onnan származó bérleti díjakkal egészítsék ki nyugdíjukat, növeljék a család jövedelmét.
A kormány célja, hogy a következő három évben a magyarországi földárat a háromszor-ötször magasabb uniós átlaghoz közelítse. Csakhogy ez az ország egyes régióiban már a területalapú támogatás mértékét is elérő bérleti díjak emelkedését is maga után vonja, ami pedig rontja a magyar agrárgazdálkodók versenyképességét. Másrészt felvetődik a kérdés: ha a föld ára az elmúlt hét évben nem közelítette meg az uniós mértéket, miért kúszna fel éppen a következő három esztendőben arra a szintre, amelynél már nem kellene erős vételi nyomástól tartani. Földpiaci szakértők szerint erre esélyt ad, hogy a moratórium lejártának fix – és belátható közelségben lévő – időpontja miatt sok befektetőben tudatosulhat: középtávon jó hozam érhető el a földdel.
„A moratórium meghosszabbítása akkor élénkíthetné a hazai földpiacot, ha a kormány kedvezményes földvásárlási hitelekkel segítené földhöz jutni a gazdákat” – mondta a HVG-nek Nagy Ferenc, a földpiaci adásvételekkel és termőföldkezeléssel foglalkozó Tiszacash Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve, e nélkül a jelenlegi probléma három év múlva is fennáll majd. Az elmúlt években a pénzügyi befektetők teremtették meg a likviditást a földpiacon, közülük sokan nyugdíjcélú befektetésként vásároltak; ha mellettük a kedvezményes hitelekkel támogatott gazdálkodók és az elővásárlási joggal felvértezett állam is megjelenik, az felhajthatja az árakat – véli. Így a hazai földárak három év alatt megduplázódhatnak, az uniós átlag harmadáról-ötödéről a felére nőve.
„Ésszerű keretek között fontos a kisebb gazdaságok létrejöttét elősegítő politika. Erre egy elfogadható kritériumok alapján működtetett előzetes hatósági engedélyezésen és az állam elővásárlási jogán alapuló rendszer lenne a legalkalmasabb” – mondta a HVG-nek Korom Ágoston földjogi szakértő. Lényeges, hogy a kritériumok megfeleljenek a közösségi jognak, közérdeket szolgáljanak, ne legyenek diszkriminatívak; elfogadható szempont lehet például a vidéki népesség megtartása, a spekuláció kiszűrése vagy a kis- és közepes gazdaságok létrejöttének segítése.
A más országok jogrendjében is meglévő előzetes engedélyezési rendszer előnye lenne – tekint előre Korom –, hogy ebben az esetben az államnak nem kellene megvásárolnia az adott területet a külföldiek elől, ami forráshiányos időkben nem elhanyagolható szempont. Az engedélyezési rendszer kialakításában azonban a földmoratórium meghosszabbítása akadályt is jelent, mivel ilyen mértékű változtatást annak időtartama alatt az uniós szabályok szerint nem lehet bevezetni. Utána viszont igen, és a moratórium meghosszabbításával jut is elég idő a föld adásvételét pontos kritériumok alapján szabályozó előzetes hatósági engedélyezés rendszerének kiépítésére.
KELEMEN ZOLTÁN