2021-hez képest tavaly 27 százalékkal csökkent a földvásárlások száma Magyarországon
Az Agrotax gyűjtése szerint 2021-ben 30 597, tavaly pedig 22 943 hektár cserélt gazdát.
Az Agrotax gyűjtése szerint 2021-ben 30 597, tavaly pedig 22 943 hektár cserélt gazdát.
Tavaly közel felére esett vissza az adásvételek száma Pest megyében, de átlagosan is öt százalékkal csökkentek a tranzakciók. A földár viszont felfelé kúszik, országosan egy év alatt ötszázalékos volt a drágulás, 2010 óta több mint két és félszeresére emelkedett a termőföld hektáronkénti ára. Megyénként nagyok az árkülönbségek.
Több millió hektárnak lehet új gazdája az osztatlan közös tulajdon rendezésével, aminek a végén egy zárt birtokrendszer jöhet létre. Aki kimarad, az végleg lemarad.
Úgy fest, a magyarok átestek a ló másik oldalára: míg korábban nyakló nélkül adósodtak el ingatlanvásárlás miatt, most a régió legóvatosabbjai közé tartoznak, csak a romának körében kisebb az eladósodási hajlandóság.
Fejér megyében a legmagasabb a termőföld átlagára a magyar megyék közül. A drágulás folyamatos és várhatóan a következő években is stabil jövedelemforrás, ha valaki földhöz jut azon a vidéken, akárcsak az ország néhány más kisebb térségében.
Fejér és Borsod megyében is komoly koncentráció figyelhető meg az állami földhasználati szerződések alapján, a kis területű családi gazdaságok helyett néhány vállalkozó jut több száz hektárhoz, esetenként idén alapított, vagy idén profilt váltott cégekkel. Eközben a kormányzat deklarált célja a kisebb területű családi gazdaságok helyzetbe hozása.
Folyamatosan és ütemesen drágul a magyar termőföld. Még mindig megéri beszállni.
Még három évet kapott a kormány, hogy céljainak és az uniós normáknak megfelelő földpiaci szabályozást alakítson ki, de félő, hogy ez is kevés lesz.
Észak-Magyarországon a jelek szerint megérte belevágni a földhasznosításba.
Miután elérhető közelségbe került a földpiaci nyitás, egyre élénkebb a mozgás és az érdeklődés a magyarországi piacon; függetlenül a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratórium meghosszabbításáról szóló brüsszeli döntéstől, lehetőségeikhez mérten a szakmai mellett a pénzügyi befektetők is egyre jobb lehetőségeket látnak a vásárlásban - írta a Napi Gazdaság pénteken.
Schmitt Pál köztársági elnök szerdán aláírta a törvényt a Nemzeti Földalapról, amely október 1-jétől kezdheti meg működését.