Az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt tartott meghallgatását követően a magyar diplomácia irányítója nemzetközi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre azt mondta: Neelie Kroes EU-biztos a médiatörvénnyel kapcsolatban "útmutató jellegű" levelet intézett a magyar kormányhoz. Az erre adandó válasz - tette hozzá - el fogja oszlatni a médiatörvénnyel kapcsolatos kételyeket. Arra a további kérdésre, hogy módosítják-e a törvényt, Martonyi "mindenkinek elfogadható megoldást nyújtó felülvizsgálatot" helyezett kilátásba.

A külügyi bizottsági meghallgatás témája a magyar EU-elnökség uniós bővítéssel kapcsolatos koncepciója volt - a külpolitika összes aspektusa nem, hiszen a külügyminiszterek tanácskozásain a külügyi témákban az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elnököl és szabja meg a napirendet. Az EU-bővítés ügye ugyanakkor az úgynevezett általános ügyek tanácsához tartozik. E testület szintén a külügyminiszterek fóruma, és ott a soros elnök ország képviselője elnököl.

Az EU-tagságra pályázó Albánia mind a meghallgatáson, mind a sajtótájékoztatón az érdeklődés előterébe került, hiszen az országban véres összecsapások voltak. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az EU-nak nem feladata állást foglalni az albánok belső viszályában. Ha azonban az egymással szemben álló felek meg akarják őrizni az ország "európai perspektíváját - tette hozzá -, akkor normalizálniuk kell a helyzetet, helyre kell állítaniuk a nyugalmat, és kísérletet kell tenniük az együttműködésre.

Martonyi János a meghallgatáson kiemelte, hogy Magyarország a horvát EU-csatlakozási tárgyalások mielőbbi, még a magyar elnökség ideje alatti sikeres befejezésére törekszik. Gratulált és köszönetet mondott az EP külügyi bizottságának, amely a nap folyamán ugyanezen irányba mutató állásfoglalást fogadott el. Megállapította, hogy ez azt jelzi: "az elnökség és a parlament is a bővítés barátja". Elismerte egyúttal, hogy az unióban tapasztalható a "bővítési fáradtság" jelensége is. Martonyi hangsúlyozta, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások eredményes befejezése - miután tavaly december 22-én három témafejezetet is sikerült lezárni - elérhető közelségbe került.

A magyar külügyminiszter szerint az EU-bővítési folyamatnak kiszámíthatónak, hitelesnek és feltételekhez kötöttnek kell lennie. A horvát csatlakozás azért is fontos, hogy a még nem EU-tag európai országok láthassák: ha eleget tesznek a kritériumoknak, akkor beléphetnek az EU-ba. Mint megjegyezte, az a célkitűzés, hogy minden európai országra kiterjedjen az integráció, egyelőre "befejezetlen vállalkozás". Szerinte azonban "a vonat halad", akkor is, ha pontosan még "nem tudjuk, ki mikor száll fel rá". 

Martonyi János úgy vélekedett, hogy az EU bővítése és az integráció elmélyítése nem egymással ellentétes, hanem egymást erősíti. Minden eddigi bővítést az integráció elmélyítésének szakasza követte - tette hozzá. A bővítés az EU-nak is érdeke - mondta, és emellett egyebek közt gazdasági, energiabiztonsági szempontokkal érvelt. Úgy vélekedett, hogy a horvát csatlakozás elő fogja mozdítani a nyugat-balkáni regionális együttműködés ügyét is. Martonyi elmondta, hogy a tagjelölt országok képviselőit meg fogják hívni az informális miniszteri tanácsülések bizonyos szakaszaira.

Törökországgal kapcsolatban a magyar külügyminiszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy ennek az országnak is az unióban van a helye, és hogy az EU a török csatlakozással fontosabb tényezővé válna a globális versenyben. Mint mondta, szeretné, ha a magyar elnökség alatt sikerülne új csatlakozási témafejezeteket megnyitni Törökországgal. A szintén az EU-ba törekvő Izlandot illetően Martonyi - utalva arra, hogy az ország az Európai Gazdasági Térséghez tartozik - lehetségesnek mondta, hogy a valószínűleg júniusban megkezdődő csatlakozási tárgyalásokon a megnyitás után akár rögtön le is zárhatnak egyes témafejezeteket, megállapítva azt, hogy Izland számos területen már most eleget tesz az uniós normáknak.

Macedóniáról a magyar külügyminiszter azt mondta: az EU-elnökség továbbra is "bátorítja" a feleket (Macedóniát és Görögországot) az ország elnevezésével kapcsolatos vita megoldására. Montenegrót "örömmel üdvözölte" Martonyi a tagjelöltek sorában. Szerbia esetében - közölte - az lesz a következő lépés, hogy Belgrád átadja az Európai Bizottságnak azt a kitöltött kérdőívet, amelynek alapján az uniós végrehajtó testület áttekintheti, felkészült-e Szerbia a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Martonyi János arra a kérdésre, hogy indokolt lenne-e uniós megbízottakat küldeni Tunéziába, azt válaszolta, hogy ott a helyzet egyelőre meglehetősen átmeneti jellegű, nem eléggé világos.