2011. január. 25. 11:00 hvg.hu Utolsó frissítés: 2011. január. 25. 11:19 Itthon

Hunvald-ügy: az eldózerolt ház ügyében nem nyomoznak

Míg tizenhét ingatlan ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megállapította a VII. kerületi volt polgármester, Hunvald György és társai felelősségét, és vádat emelt velük szemben, addig a Budapesti Rendőr-főkapitányság a bérlő tudta nélkül lebontott Péterfy Sándor utcai ház esetében nem talált bűntettre utaló cselekedetet. A hatóság szerint ugyanis a lopás nem volt szándékos.

Lopást csak szándékosan lehet elkövetni – közölte a hvg.hu-val Szikinger István alkotmányjogász és ügyvéd, ám ezzel csak akkor lehet bárkit meggyanúsítani, ha valaki más tulajdonát elvette a maga számára. Mindezt azzal kapcsolatban szögezte le, hogy a VI. kerületi Rendőrkapitányság arra hivatkozva szüntetette meg egy, a bérlő tudta nélkül lebontott önkormányzati ingatlan ügyében a nyomozást, hogy „nem merült fel információ arra vonatkozóan, hogy szándékos lopás történt volna.” Szikinger mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a jogtalan eltulajdonítási szándékot meg kell állapítani az alapos gyanúhoz.

Az ügy, amelyről már beszámoltunk, a Péterfy Sándor utca 34. szám alatti önkormányzati ingatlannal kapcsolatos. Az épületet éveken át meg akarta venni a ház egyik bérlője, akinek raktára, pincéje és műhelye volt a házban. Ez az éveken át tartó próbálkozása azonban eredménytelen maradt, az önkormányzat nem állt rá az adásvételre. Aztán 2004-ben úgy tűnt, hogy Hunvald György polgármester és Gál György, az erzsébetvárosi önkormányzat gazdasági bizottságának volt SZDSZ-es elnöke hajlandó a bérlővel megegyezni.

A tárgyalások azonban hirtelen megszakadtak. Majd teljesen váratlanul egy cég szerezte meg a házat. Mégpedig úgy, hogy az ingatlant apportként vitték be az önkormányzattal közös cégbe. Az ingatlan 2008 őszén már csak egy üres telket jelentett, ugyanis az épületet, amely az önkormányzat védett házai között szerepelt, egyszerűen lebontották. Ráadásul a bérlő tudta nélkül, akivel egyébként 2006 óta perben álltak, mert az vitatta a bérleti szerződés felmondását. Mindezt tetézte az is, hogy a bontás időpontjában a bérlő és Hunvald között éppen peren kívüli egyeztetések zajlottak.

Az épület eltüntetésével elveszett a bérlő raktárának berendezése. Ez, a beruházás és a bérleti jog értéke mintegy 66 millió forintos kárt okozott a bérlőnek, aki ezért feljelentést tett a Központi Nyomozó Ügyészségen (KNYF), ahol aztán a nyomozást lopás gyanúja miatt rendelték el. Az ügyészség a VI. kerületi Rendőrkapitányságra tette át az eljárást, ahol rövid idő, alig egy hónap alatt, tavaly december közepén megállapították, nem történt bűncselekmény. Erre hivatkozva meg is szüntették a nyomozást. A határozatot a rendőrség azzal indokolta, hogy az erzsébetvárosi vagyonkezelő megkeresésével nem merült fel újabb adat arra, hogy szándékos lopás történt volna.

Mivel a bérlő és az önkormányzat – mint korábbi cikkeinkben megírtuk – évek óta perben áll a bérleti szerződés felmondása miatt, nehezen elképzelhető, hogy a kerület vagyonkezelője ne tudott volna a raktárról. Már csak azért is, mert a VII. kerületi önkormányzat tavaly november végi tájékoztatása szerint nem állnak jogvitában a kérdéses volt ingatlannal kapcsolatban, így szerintük kártérítési kötelezettség sem terheli őket. "Egyéb korábbi információkkal az ERVA Zrt. – Erzsébetvárosi Vagyonkezelő – jogi képviselői rendelkeznek" – közölte akkor az önkormányzat.

A VI. kerületi Rendőrkapitányságot felügyelő ügyészség 2009 márciusában helybenhagyta a rendőrség megszüntető határozatát, de később mégis a nyomozás folytatását rendelte el, mondván, a bérlő ügyvédje olyan nyomozati cselekmények végrehajtását jelölte meg, aminek lefolytatása valóban szükséges. Az ügyet ismét a terézvárosi kapitányság kapta meg. A hvg.hu értesülése szerint ott csodálkoztak azon, hogy egy ilyen horderejű ügyben – figyelembe véve az elkövetési értéket is – nem az a hatóság nyomoz, amelyik a többi, Hunvald György és társai ellen folyamatban lévő ügyben is vizsgálódott.

Mindenesetre az újabb nyomozás során a rendőrök meghallgatták a sértettet, majd minden átmenet nélkül megszüntették az eljárást, arra hivatkozva, hogy ha akarja, polgári úton érvényesítheti igényét az önkormányzattal szemben. A határozattal szemben – információink alapján – a sértett panasszal élt.

Hirdetés