Kis János: lezárult az Orbán-kormányzás első szakasza
Kis János filozófus úgy látja, hogy Orbán átlépte a Rubicont, számára már nincs visszaút. Ugyanakkor szemben sokakkal, a jövőt tekintve Kis nem pesszimista a Népszabadságnak adott nyilatkozata szerint.
Kis kifejtette a nol.hu-n olvasható interjúban: "Demokráciában a legitim törvényhozó és kormányzati hatalom forrása a többségtől kapott felhatalmazás. Ez azonban csak szükséges, de nem elégséges a hatalmi döntések legitimitásához." Szerinte a "kisebbségnek rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy szabadon bírálja a többségi felhatalmazással hozott döntéseket. Rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy idővel többségi támogatást szerez, és szabad, tisztességes választásokon leváltja a kormányt".
Kis szerint tartósan csak akkor rendezkedhetne be Magyarországon valamiféle tekintélyuralmi rendszer, ha tekintélyuralmi politikával meg lehetne oldani az ország előtt tornyosuló feladatokat. Szerinte azonban így nem lehet megoldást találni. Ugyanis "vezető közgazdászok, köztük kormányközeliek is, arra figyelmeztetnek, hogy a jogbiztonság megrendülése elbizonytalanítja a külföldi befektetőket és hitelezőket csakúgy, mint a hazai vállalkozókat. Az ebből származó veszteség többe kerülhet a kormánynak, mint amit a válságadók kivetésével vagy a nyugdíjpénztárak einstandolásával besöpör".
"Az is jól érzékelhető, hogy véget ért a Fidesz-kormányzás első szakasza, amikor a demokrácia hívei dermedten figyelték a jogállami intézmények elleni, szédületes tempójú rohamot. A demokratikus közvélemény kezd magához térni a Fidesz kétharmados győzelme és a baloldal csődje okozta bénultságból. Kiment az utcára egy új nemzedék, akik a transzparensükre azt írták: mi vagyunk az első generáció, mely szabadságban született, nem akarunk az utolsó lenni" - mondta Kis.
A filozófus elismerte, hogy a Fidesz népszerűsége nem csökken, de szerinte "tágul a rés a párt támogatottsága és a kormány lépéseinek fogadtatása között". "A bankokra, külföldi tulajdonú távközlési és energiaszolgáltató cégekre, üzletláncokra kivetett különadó még népszerű volt, miként a magas közalkalmazotti jövedelmeket sújtó büntető adó is. A többség kezdetben az alkotmányozás tervével is egyetértett. Az AB megbüntetése, a magánnyugdíjkasszák kifosztása, a médiatörvény mögött azonban már nincs többségi támogatás. A kettős állampolgárságról szóló törvényt a többség még elfogadta, a választójog kiterjesztésétől azonban már idegenkedik. Időközben elolvadt az alkotmányozás mögötti többség is" - mondta az SZDSZ-t a rendszerváltás idején irányító filozófus.
Kis kifejtette: Orbán a választás utáni "kegyelmi állapotot" kihasználva, hihetetlen gyorsasággal lerohanta a jogállam intézményeit. Már átlépte a Rubicont, számára nincs visszaút. "Láttuk, hogyan viselkedett Strasbourgban: nem a háborgó európai közvéleményt igyekezett lecsillapítani, kizárólag saját hazai híveihez beszélt. Még csak nem is a magyar társadalom egészéhez: csakis azokhoz, akiket nemzeti önérzetükben sért, hogy az unió a magyar kormányt bírálja. Az ő köreikben kétségkívül megszilárdította a pozícióját, ahogy a Valutaalap elleni kardcsörtetése is népszerű volt. Az unión belül azonban csak még elszigeteltebbé vált. Ez visszahat a magyar gazdaság kilátásaira, tovább gyengíti a kormányba vetett befektetői bizalmat. És visszahat a magyar belpolitikára is, mert a magyar állampolgárok többsége nem szeretne páriává válni Európában. A csak most formálódó demokratikus ellenzéknek van miben bíznia, és lesz mire építenie a stratégiáját".
