Az indoklás nélküli felmondás miatt fordul az Ab-hoz a Jobbik
Kérik a jogszabály megsemmisítését a törvény hatályba lépésének időpontjáig, tehát 2011. január elsejéig visszamenőleg.
A közszférában januártól bevezetett indoklás nélküli felmondás és a kéthónapos felmondási idő lehetőségének megsemmisítését kezdeményezi a Jobbik az Alkotmánybíróságnál. A tavaly elfogadott jogszabály utólagos normakontrollját kérő beadványt pénteken nyújtotta be a taláros testületnek két jobbikos országgyűlési képviselő, Bertha Szilvia és Apáti István.
Bertha Szilvia pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: álláspontjuk szerint a törvénymódosítás az alkotmánnyal, a jogalkotási törvénnyel, az Alkotmánybíróság gyakorlatával és az Európai Unió Alapjogi Chartájával is ellentétes, ezért kérik a jogszabály megsemmisítését a törvény hatályba lépésének időpontjáig, tehát 2011 január elsejéig visszamenőleg.
Az ellenzéki párt a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény két paragrafusának megsemmisítését kéri, ezek úgy szólnak: "a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indoklás nélkül megszüntetheti," illetve "a felmentési idő két hónap." A törvénymódosítás decemberi elfogadása előtt a felmentést indokolni kellett és a felmentési idő a jogviszonyban töltött időtől függően 2-8 hónap között volt.
A Jobbik álláspontja szerint a két rendelkezés az alkotmány több rendelkezésébe is ütközik, ilyen például a diszkrimináció tilalma, a munkához való jog sérelme, a kormány alkotmányos jogokat védő kötelezettsége, vagy a független, demokratikus jogállamiság. Emellett az ellenzéki párt úgy véli, hogy a jogszabály a jogalkotási törvényt is sérti, mert hatályba lépését megelőzően a jogalkotó nem biztosított elég időt a jogalkalmazónak a felkészülésre, hiszen a módosítás a kihirdetést követő második napon érvénybe is lépett.
Bertha Szilvia arra is emlékeztetett: az Ab korábbi határozataiban kimondta, hogy a közszférában az úgynevezett elbocsáthatatlanság elve érvényesül, vagyis felmenteni csak a törvényben meghatározott jogcímek alapján lehet, indoklás nélkül nem. Végül az ellenzéki párt szerint a törvénymódosítás az Európai Unió Alapjogi Chartájába is ütközik, amely megállapítja az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez való jogot.
