2011. január. 10. 11:16 Hírszerző/FH Utolsó frissítés: 2011. január. 10. 11:15 Itthon

Börtönlét: az ombudsman szerint csökkenteni kell a telefondíjakat

Az ombudsman szerint a börtönökben a telefonhasználat korlátozása és díjszabása visszásságot jelent, a rács mögötti bolt árai viszont nem túlzottan magasak. Szabó Máté az javasolta a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy biztosítsa a védőkkel való korlátlan telefonbeszélgetést, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát pedig arra kérte, hogy egyeztessen a percdíjak csökkentéséről, és a kedvezményes díjszabás kialakításáról.

A fővárosi börtönben az előzetesen letartóztatottak mindössze heti három alkalommal, tíz percet telefonálhatnak, ebben a védővel folytatott beszélgetés is benne van, ráadásul száz emberre jut egy készülék, ami hetente elromlik. A védők általában mobiltelefonon érhetők el, a mobil a budapesti büntetés-végrehajtási intézetből 120, a szombathelyiből 105 forintos percdíjjal hívható, hétköznap is, ünnepnapokon is. A hívásokat egy, a büntetés-végrehajtási intézet telefonhálózatától független rendszer kezeli, amely egyrészt lehetővé teszi a fogvatartottak kapcsolattartását, másrészt a telefonbeszélgetések biztonsági ellenőrzését. Ezt a telefonrendszert egy kizárólagosságot élvező kft. működteti, amely csak a telefonálóktól kér pénzt, a büntetés-végrehajtás intézményeitől nem. Ebben a "szolgáltatásban" nem érvényesül a piaci verseny - ezért magasak a percdíjak - áll az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hétfőn közzétett közleményéből.

A védelemhez való jog érvényesülését közvetlenül veszélyezteti, ha az előzetesen letartóztatottakat korlátozzák a védőjük felhívásában - állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Javasolta a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy elfogadható mértékben szabályozza a telefonbeszélgetések minimális heti időtartamát, továbbá az új Bv. kódexben - az előzetesen letartóztatottak helyzetének javítására tett erőfeszítésekkel összhangban, a belügyminiszterrel együttműködve - biztosítsa a védővel való korlátlan telefonbeszélgetés lehetőségét, ideértve a védő hívásának fogadását is.

Az ombudsman megállapítása szerint a levelezés, a látogatás nem pótolhatja a telefonálást, mert nem elég gyors és közvetlen, a látogató fogadására pedig csak havonta egyszer van lehetőség. Az elítéltek szabadulása utáni társadalmi visszailleszkedés elengedhetetlen feltétele a magánszféra fenntartása, a kapcsolat megőrzése a családdal, házastárssal, barátokkal. Az előzetesen letartóztatottak esetében pedig - az ártatlanság vélelmére is tekintettel - kiemelkedő fontosságú mind a védővel, mind a családdal való kapcsolattartás biztosítása - indokolta álláspontját az ombudsman. Javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy fontolja meg speciális szabályozás, ezen belül az árszabályozás kialakítását. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokát pedig arra kérte, hogy - a börtönökkel és a rendszert működtető kft-vel együtt - egyeztessenek a telefonhívások percdíjainak csökkentéséről, a hétvégi, ünnepnapi kedvezményes díjszabás kialakításáról.

A bv. intézetek a börtönön belül működő üzleteket külső vállalkozókkal kötött szerződések alapján működtetik. A boltok árait természetesen nem a hipermarketek, nagyáruházak, hanem a kisebb élelmiszerboltok áraihoz kell hasonlítani. A Gazdasági Versenyhivatal szerint az árak összhangban vannak a kiskereskedelmi árakkal, ugyanakkor a kizárólagos helyzet felveti a túlárazás és az alacsony minőségű szolgáltatás nyújtásának veszélyét. A fogyasztóvédelem pedig nem ellenőrizheti a bv-intézetek belső boltjait, ami jelentősen megnöveli a börtönök felelősségét - figyelmeztetett az állampolgári jogok biztosa.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2024. november. 30. 15:00

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.