Személyi és műszaki okok egyaránt közrejátszottak abban, hogy 2009 októberében halálos balesetet szenvedett egy sárkányrepülő a zalaegerszegi repülőtéren - közölte az MTI érdeklődésére hétfőn a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) szóvivője. Bajkó Erika a nemrég lezárult és a szervezet honlapján nyilvánosságra hozott vizsgálati eredmények alapján elmondta: mint a legtöbb légi baleset kapcsán, itt is egyaránt voltak műszaki és személyi okai a tragédiának. A KBSZ vizsgálati megállapításai szerint egy 2000 óta tiltott módszerrel vontatták a gépet, a pilóta képzettségét nem igazolták dokumentumok, nem volt rajta mentőernyő, továbbá a felszállást a földről nem követték nyomon.

A szervezet honlapján található dokumentum felidézi, hogy a baleset 2009 októberében, a zalaegerszeg-andráshidai repülőtéren, felszállás közben történt. Egy 30 éves férfi függővitorlázó gépét autóval, úgynevezett fordítócsigás eljárással vontatták fel, de felszálláskor a gép kitört. Sem a vontató autó, sem a vontatott légi jármű vezetője nem tudta leoldani a csörlőt, ezért a gép meredeken a talajba csapódott, a pilóta a helyszínen belehalt sérüléseibe.

A vizsgálati dokumentum kitér arra, hogy az autóvontatásos, fordítócsigás módszer - műszaki hiányosságokkal indokolt - csaknem tíz évvel korábbi betiltásáról a repülős szervezetnél nem tudtak, ami kommunikációs hiányosságokra vezethető vissza. Sem a pilóta képzettségét, sem az érintett légi jármű légi alkalmasságát, sem a vontató berendezés műszaki alkalmasságát nem igazolták dokumentumok. "Ezek a körülmények a klubszakmai vezetői munka olyan mértékű hiányosságait jelentik, hogy megkérdőjeleződik a szakmai vezetők alkalmassága" - olvasható a vizsgálat kapcsán kiadott biztonsági ajánlásban.

A vizsgálati jegyzőkönyv arra is kitér, hogy a felszállást - a csörlés kezdeti szakaszának kivételével - "arra kijelölt személy nem tartotta szemmel". Kiderült, hogy a repülőüzemnek nem volt vezetője, a vontató berendezés kezelői a feladatot mindig alkalmilag, jogosítás nélkül vállalták, a startszolgálatot pedig nem oktatta senki arra, hogy a felszállást a kötél leoldásáig figyelnie kell.

"Míg a szolgálatok hiánya, képzetlensége, szervezetlensége a baleset bekövetkeztében közvetve játszott szerepet, addig a startszolgálat kapcsán felvetett körülmény egyik közvetlen oka volt a balesetnek" - jegyzi meg a biztonsági ajánlás. A KBSZ dokumentumai kitérnek arra is, hogy "a nemzetközi függővitorlázó gyakorlat a mentőernyő viselését természetesnek tartja", de Magyarországon az érvényesnek tekintett szabályok erről nem intézkednek.