Szatmáry Kristóf, a törvénymódosítást kezdeményező Fideszes országgyűlési képviselő csütörtökön elmondta, a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentésénél is nagyobb jelentőséggel bír, hogy a döntés egyfajta filozófia-váltást jelent egy szolgáltató állam megteremtéséhez. Két államigazgatási szerv közötti hiányos együttműködés miatt nem lehet többletterheket rakni a vállalkozókra - hangsúlyozta. Az adóhatóságnak ugyanis rendelkezésére álltak és állnak az egyéni nyugdíjszámlák vezetéséhez szükséges adatok, de mivel az apeh és a nyugdíjbiztosító között nem működött megfelelően az adatátadás, a vállalkozóknak évente egyszer külön és újra adatokat kellett szolgáltatnia az egyéni nyugdíjnyilvántartásokhoz. A párhuzamos adatszolgátatási kötelezettség megszüntetése a becslések szerint összesen 5-10 milliárd közötti megtakarítást eredményezhet a vállalkozók számára - tette hozzá.

A NYENYI beszüntetéséhez már korábban megszületett a jogszabály, de eddig halogatták a tényleges életbeléptetését - mondta Szatmáry Kristóf. Álláspontja szerint alaptalanok az aggályok az egyéni nyugdíjszámlák jövőbeni vezetésével kapcsolatban, az állam most rá van kényszerítve, hogy január elsejéig megoldja a kérdést.

Kedden hajnalban a nyugdíjbiztosításról szóló törvények módosításának tárgyalásakor zárószavazás előtti módosító javaslatként fogadta el az országgyűlés Szatmáry Kristóf indítványát, amit a nemzetgazdasági tárca és a Fidesz frakció is támogatott.

Az APEH sajtófőosztálya kifejtette, A jelenleg hatályos jogszabályok, illetőleg a 2010. december 20-án az országgyűlés által elfogadott módosítások nem írnak elő az adóhatóság számára egyéni nyugdíjszámla-vezetési kötelezettséget. Az adóhivatal feladata, hogy a munkáltatók, kifizetők, foglalkoztatók által benyújtott bevallások adataiból biztosítsa az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges, éves szintű, magánszemélyenkénti adatokat. Ennek érdekében az APEH elkészítette az adatok összeállításának és átadásának feltételeit biztosító egyéni nyilvántartó rendszerét.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV tv. alapján a társadalombiztosítás egyéni nyilvántartását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) alakítja ki a pénztárak központi nyilvántartó rendszere (PKN), valamint az állami adóhatóság (APEH) havi szintű adatszolgáltatása alapján. Ezek biztosítják valamennyi magánszemélyre vonatkozóan a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megfelelő nyilvántartását. A pénztárak központi nyilvántartása fogja az alapját képezni az egyéni nyugdíjszámláknak.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága elmondta, a foglalkoztatók évek óta havonta részletes adatszolgáltatást teljesítenek az adóhatóság részére. A NYENYI évente egy alkalommal az előző évi biztosítási adatokat tartalmazó adatszolgáltatás volt, amelyet közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez nyújtottak be a foglalkoztatók. A havi adatok az adóhatóságnál, az alapadatok a foglalkoztatónál rendelkezésre állnak. A foglalkoztatással kapcsolatos adatokat, pl. "bérkarton" hosszú ideig meg kell őrizni. Az adóhatóság és a nyugdíjbiztosítás együttműködik a nyugdíjbiztosítási nyilvántartási adatokat feldolgozó számítástechnikai rendszer összehangolása érdekében.

A NYENYI-t, azaz a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lapot a hatályos törvény szerint 2010-ről már nem kell kiállítani, vagyis utoljára a 2009. évről kellett ebben a formában adatokat szolgáltatni.