2010. december. 23. 16:35 MTI Utolsó frissítés: 2010. december. 23. 16:18 Itthon

A strasbourgi bírósághoz fordul Császy Zsolt

Császy Zsolt álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, ezért a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul; a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt értékesítési igazgatóját néhány napja engedtek ki a Sukoró-botrány kapcsán elrendelt előzetes letartóztatásából.

A jogász végzettségű Császy Zsolt csütörtökön azt nyilatkozta, a magyarországi igazságszolgáltatási gyakorlat nem felel meg az európai emberjogi normáknak, ezért fordul az ügyvédjén keresztül a strasbourgi bírósághoz. Három és fél hónapot töltött úgy szigorított fegyházi fokozatú előzetes letartóztatásban, hogy nem volt módja érdemben védekezni. Bizonyítékok, és az ügyben hozott bármiféle döntés nélkül "ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre" - tette hozzá.

Szerinte azt végkép nem indokolta semmi, hogy "vágóhídi baromként", a lábsérülése miatt használt mankójához bilincselve szenvedjen fizikai meghurcoltatást. Szabadon bocsátásának okát abban látja, hogy a bíróság nem feltételezésekből indult ki, és megállapította, nem áll fenn a jogszabályi feltétele az előzetesben tartásának.

Mint kifejtette, mindenekelőtt azt szeretné, ha a magyar bíróságon juthatna megfelelő igazságszolgáltatáshoz. Úgy látja, jelenleg annyi történt az ügyében, hogy egy eljárás kimenetelétől függetlenül anyagi és erkölcsi kárt szenvedett, holott a történetben nem volt közszereplő, és mint az állami apparátus egyik volt vezetője, csak szakmai dolgokban nyilatkozott.

A Sukoró-botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: "a felmerült szakmai kérdéseket a bíróság előtt szeretném tisztázni, és szeretném, ha az ügyészséget se próbálnák meg egyes politikusok díszletként felhasználni a nyilatkozataikhoz." Leszögezte, a beruházásról politikai döntés született, amit követően a vitatott ingatlan-csere piacvezető cégek értékbecslése alapján, jogszerűen történt. Álláspontja szerint önmagában nem értelmezhető az ügyben a főügyészség által kinyilatkoztatott 1,3 milliárd forintos állami vagyonvesztés, hiszen az ilyen volumenű, a későbbiekben jelentős állami adóbevételekkel és új munkahelyekkel kecsegtető beruházásokhoz sokszor biztosítanak akár ingyen is földterületeket. Ami az ügyben érintett amerikai és izraeli befektetőket érinti, mindenhol a világon tiszteletben tartott, konzervatív politikai nézeteket valló befektetőkről van szó, akik nem értik, mi történik Magyarországon - tette hozzá.

Hirdetés