Ipsos: felemás év volt a 2010-es
A magyarok háromnegyede panaszkodott pénzügyeinek, anyagi helyzetének alakulására, s többségben vannak a magánéletüket negatívan értékelők is - derül ki többek között az Ipsos közvélemény-kutatásából.
Az egzisztenciális elégedetlenség, a negatív pénzügyi helyzetértékelés a rendszerváltás óta folyamatosan jelen van a magyar háztartások életében. Éppen ezért nem meglepő, hogy saját és családja anyagi lehetőségeit számba véve, az emberek 73 százaléka az idei évet is rossznak minősíti. Sokkal kevesebben, 23 százaléknyian viszont korántsem panaszosak, ők jónak ítélik egzisztenciájuk 2010-es alakulását. Nem csak összességében kedvezőtlenek a vélemények, hanem ez kivétel nélkül minden társadalmi-demográfiai rétegben megfigyelhető - derül ki az Ipsos felméréséből.
Munkahely, pénzkeresés
A munkahelyi viszonyokról, a pénzkereséssel eltöltött időszakról a dolgozók egyik fele (51 százaléka) kedvezően nyilatkozott, míg a másik részük (48 százaléknyian) inkább rossz tapasztalatokat halmozott fel az idén. Az értékelésékben jelentkező különbségeket lényegében egyetlen társadalmi tényező, a képzettség mértéke határozza meg. A szakképzetlen munkavállalók több mint kétharmada (69 százaléka) rossznak minősítette a munka világában eltöltött esztendejét, s még a szakmunkás végzettségűek körében is az elégedetlenek vannak enyhe többségben (53 százalék). Az érettségizettek emlékezetében viszont inkább szép dolgok maradtak meg, a munkájukat, munkahelyüket negatívan értékelők kisebbségben, 38 százaléknyian vannak. Még ennél is nagyobb munkaélménnyel gazdagodtak a diplomások, közöttük csak 22 százaléknyian minősítették rossznak az idei évet e szempontból.
Egészségügy
A többség, az emberek 61 százaléka, egészsége szempontjából az idei évet jónak minősítette. 37 százaléknak, tehát nagyjából hárommillió állampolgárnak a betegség, a rossz egészségi állapot jellemezte az elmúlt időszakát. A húszas éveikben járók körében 83-15 százalékos a két csoport mérete, de még a negyveneseknél is 70-27. Az ötvenes korosztályban már kiegyenlített az egészségérzet: 49 százalék jónak, 47 százalék rossznak tekinti azt. A hatvanas és idősebb korosztály viszont sokkal inkább úgy gondol vissza a 2010-es évre, mint amelyet a betegségek domináltak (64 százalék szemben az egészséges voltát említő 34 százalékkal). Az iskolázottság emelkedésével valamelyest emelkedik a magukat egészségesnek nyilvánítók aránya, de még a legkevésbé elégedett alapfokú képzettségűek körében is inkább az egészséges mivoltukat említők vannak többen (51, illetve 44 százalék).
Magánélet
A magyarok több mint fele, 54 százaléka úgy véli, hogy idén a magánéletét inkább a negatívumok jellemezték. Ezzel szemben az a 42 százalék áll, akik jónak minősítették intim szférájuk idei formálódását. A boldogság főképpen a húszas éveikben járókat és a diplomásokat jellemezte az idén, a magánéleti problémákról pedig leginkább az idős emberek és az alacsony iskolázottságúak számoltak be. A házastársi és élettársi kötelék önmagában még nem jelent boldogságot, de a gyermek a családban már többnyire igen.
A lazább kapcsolat, az „együttjárás” a többség (63 százalék) számára kellemes közérzetet biztosít, 35 százalék viszont úgy érzi, magánélete így nem teljes. A kettesben élő házaspárok, élettársak – bármennyi idősek is – alapvetően negatívan értékelték magánszférájuk ez évi történéseit (60 százalék körüli arányban, ezzel szemben nagyjából egyharmaduk mondta, hogy e tekintetben jó dolgok történtek vele). A gyermekes párok viszont inkább örömtelinek tartották az idei évet, 53 százalékuk pozitívan összegezte családi viszonyait. Ugyanakkor nem jelentéktelen a magánéleti panaszokat hangsúlyozó gyermekes házaspárok, élettársak aránya sem, ők 43 százalékot tesznek ki, s jellemzően harmincas-negyvenes éveikben járó szülők csoportját alkotják.
Kritikusak vagyunk
Az ország idei történéseiről, a kialakult helyzetről sokkal erősebbek a kritikus hangok, mint a támogatók. A magyar lakosság 73 százaléka szerint az idei rossz éve volt hazánknak s csak 22 százaléknyian értékelték jónak. A szocialista párt híveinek véleménye lényegében egységes és osztatlan, 97 százalékuk szerint rossz évet zárunk. A Fidesz támogatói megosztottak, de közöttük is azok vannak többen (56 százaléknyian), akik a 2010-es Magyarországot negatívan minősítik, jó bizonyítványt 41 százalékuk adott. A többi politikai csoport – beleértve a pártoktól távolságtartókat – is inkább rossz emlékeket őriz 2010-ről – hét-nyolctizedük szerint kudarcos, egy- két tizedük szerint sikeres esztendőt hagyunk magunk mögött.