Akkor most vannak eltüntetett milliárdok vagy nincsenek?
Lázár János szerint 200-400 milliárd forintot tüntetnek el az adóhivatal és a költségvetés elől egyes, pénznyerő-automatákat üzemeltető érdekcsoportok szoftverek és manipulációs eszközök segítségével. A politikus az egykori Pénzügyminisztériumra, a Szerencsejáték Felügyeletre és az Országos Mérésügyi Hivatalra mutogat. Matolcsy vitatja a nagyságrendet, a Szerencsejáték Szövetség szerint pedig csúsztatás az egész. A vita nem újkeletű.
Úgy tűnik, Lázár János és Matolcsy György is készek arra, hogy megvizsgálják a rendszert, kérdés, hogy milyen mélységig – mondta lapunknak Gulyás József egykori liberális országgyűlési képviselő, aki a korábbi ciklusban többször is szóba hozta a parlamentben a számításai szerint százmilliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolító pénznyerő-automaták ellenőrzésének hiányosságait, és a szerencsejátékipar adóztatásának, bevételeinek kérdését. Januárban Oszkó Péternek írt levelet „Elengedett, ellenőrizetlen milliárdok a pénznyerő automata bizniszben?” címmel. (Lázár János egyébként nagyon hasonló címmel operált: december 11-én „Miért nem érdekli az államot a pénznyerő automatákból származó bevétel, illetve hová tűntek és kinél landoltak a pénznyerő automatákból származó milliárdok?” címmel tett fel írásbeli kérdést Orbán Viktornak.) A lapunknál jelentkező Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) azonban mind a nagyságrendet, mind a bevétellel kapcsolatos felvetéseket vitatja.
Miközben a kabinet arra hivatkozott év elején, hogy az iparág még csekély mértékű adóemelést sem bírna el (melyet Gulyás korábban már kezdeményezett), a politikus olyan számokat sorolt, amelyek ellentmondtak Oszkó Péter kijelentésének, mely szerint a jelenlegi adó is „már vállalhatatlan terhet jelent” az üzemeltetőknek. Gulyás ugyanakkor azt írta: a tiszta játékbevétel 2008-ban 94,62 milliárd volt, ami 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az üzemeltetők játékadó-befizetési kötelezettsége megközelítette a 39,43 milliárdot, ami viszont közel 2 százalékkal kevesebb volt, mint a 2007-es. Szintén a 2008-as adatokra vonatkoztatva hívta fel arra a figyelmet, hogy a korábbi évhez képest 4,47 milliárdos játékbevétel-többlet mellett 737,9 milliós forintos játékadó-csökkenést produkált az iparág.
Az MSZSZ ezt másként látja. "Csúsztatás mind a korábban Gulyás József, mind a most Lázár János által említett összeg. Ezek a százmilliárdos számok egyáltalán nem helytállóak"– mondta lapunknak Schreiber István elnök, hozzátéve: Matolcsy György nyilatkozata véleménye szerint helyre teszi ezeket az állításokat. „Az ipar zsugorodik, egyre kevesebb a gép és kevesebb a bevétel, ráadásul azok a számok, amelyekre a milliárdos csalásokat emlegetők hivatkoznak, magasabbak, mint az egész ágazat bevétele” – magyarázza. A szövetségnél azt mondták, 2009-ben 81,32 milliárd volt a pénznyerő-automatákból szrámazó bevétel, amelyből 35,77 milliárdot fizettek be a költségvetésbe adó formájában. A teljes piac e befizetéseiből a pénznyerő ágazat több mint 45 százalékkal részesedett. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az automaták száma folymatasan csökken: miközben 2004-ben valamivel több mint 33 ezer pénznyerő-automata volt, 2010 szeptemberében pedig már csak 24 ezer. Igaz, hogy hosszú évek óta csökken Magyarországon a nyerőgépek száma, de egészen 2008-ig folyamatosan nőtt a pénznyerőpiac játékbevétele. A szövetség magyarázata szerint torzíthatja a gépek bevételi forgalmát, hogy a játékosok többsége a nyereményét azonnal újra megteszi, amit a gép újabb befizetésként regisztrál, egy nyeremény esetén pedig újabb kifizetésként, s így a számlálók alapján többszörös pénzforgalmat feltételeznek a befizetés-kifizetés számlálójának adatait böngésző laikusok.
Persze a pénzautomata-bizniszben rejlő lehetőségekről és pénzekről már korábban is volt szó. Abházi József, a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Egyesületének elnöke már 2008-ban arról beszélt, hogy létezik egy olyan szerkezet, mely a játékgépekre csatlakoztatva lehetővé teszi, hogy pénz nagy része az üzemeltetőnél maradjon.
Alapesetben ugyanis a nyerőgépek számlálói úgy működnek, hogy minden 100 000 pörgésből a feltett pénz 80 százalékát visszaadják nyereményként. Átlagosan egy gépbe havonta 1-1.5 millió forintot dobálnak – nyilatkozta akkoriban Abházi, hozzátéve azt is, hogy információi szerint évente 600-700 milliárd forint marad így a tulajdonosok zsebében. Az adathamisító szoftver használatával a gépet üzemeltető tulajdonos a számlálókat visszapörgeti, oly módon másítja meg az adatokat, hogy a könyvelés szerint a nyereményt kiadták a játékosnak, ám az összeg valójában az üzemeltető pénztárcájában landol. Tehát a hálózatban állítólag kettős könyvelési rendszer működik, egy elektronikusan és egy mechanikusan, s a felügyelet csak a mechanikus számlálót ellenőrzi. Így a játékos hiába várja, hogy lepörögje a gép a 100 ezer játékot, ami körülbelül két napig tart, nem fogja kiadni az előírt 80 százaléknyi nyereményt.
A témával az m1 A szólás szabadsága című műsora is foglalkozott 2009. november 22-i adásában. A fenti módszer mellett egy másikról is beszéltek (bár be nem mutatták). Eszerint egy úgynevezett „pörit” használhatnak, akik csalni akarnak. Ez egy integrált áramkör, amely a géphez csatlakoztatva – a megkérdezett, arc nélkül mutatkozó informátor szerint – lehetővé teszi, hogy a gép tulajdonosa eltitkolja a bedobált pénzt az adóhatóság elől. A készüléket a riportban nem próbálták ki.
A műsorban elhangzottakra közleményben reagált a Magyar Szerencsejáték Szövetség. Eszerint a gépekben egy fekete doboz, az úgynevezett integrált ellenőrző készülék (iek) mellett még három másik elektro-mechanikus számláló működik (ezeket csak előre lehet pörgetni). Az iek a gép vezérlődobozának plombákkal lezárt dobozában van, törölni nem lehet az adatokat, amiket egyébként öt éven át megőriz.
A három számláló a bedobott és kifizetett pénz összegét, illetve az összes tét nagyságát méri – ezt adócsalás céljából meg lehet ugyan pörgetni, de a számláló nem tudja befolyásolni a gép központi egységében található iek-et. Az iek alapján a felügyelet fényt tud deríteni a pörgetős csalásra, ami alkalmanként előfordul. (Hiába pörgetik meg a villanyóra számlálóját, az elektromos művek belső rendszerében lévő számlálót ez nem befolyásolja, élt az elnök egy példával.) Schreiber szerint az Abházi által vázolt visszaélési mód technikailag teljesen elképzelhetetlen, ilyenről nem is hallott még – írta egy évvel ezelőtt az Index.
Beszéltünk egy vidéki kocsma üzemeltetőjével is, akinek vendéglátó helyiségében közel 20 éve vannak pénznyerő-automaták, játékgépek. Azt mondja: 2005-ig valóban nagy biznisz volt a nyerőautomata, a kilencvenes években még a Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzési módszerei is "gyerekcipőben jártak". Népszerű volt a "gépezés", de ma sokan nem játszanak abból a generációból. "Ma már az sem ritka, hogy egy falusi kiskocsmában kell leszerelni a gépet, mert nem termeli ki az adót" – magyarázza. Azt mondja: ha van is olyan tuti módszer, amivel manipulálni lehet a gépeket, annak titkát jól őrzik az üzemeltetők, hiszen igen sokan közülük több száz gépet helyeztek ki, így vagy nem kockáztatnak ilyen csalást, mert elbuknak mindent, vagy nem forog közszájon, hogyan csinálják.
| Remény, szórakozás, függés |
| A német törvény az automatákat "pénznyerő gépeknek" nevezi. A játék egyik célja, hogy a játékos reménykedjen abban, hogy nyer, illetve emellett a szórakoztasson is - írja az inforadio.hu. Ezért állíthatják fel ezeket a berendezéseket a játéktermek mellett a vendéglátóhelyeken is. A német állam a függőség megakadályozása érdekében előírja az üzemeltetőknek a maximális óránkénti bevételt, valamint a nyerhető, illetve az elveszthető pénz mértékét. A Süddeutsche Zeitung egy eddig, a szövetségi gazdasági minisztérium által titkosan kezelt felmérés eredményét közli, amely szerint a játéktermeket látogatók több mint a fele veszíti el a kontrollt a játékvágya felett. Ezen felül megállapították, hogy a játékosok legalább negyedének kell súlyosan korlátoznia az egyéb kiadásait, mert a jövedelmének nagy része a gépekben tűnik el - idézte a tanulményból a Bild. |
Ugyanakkor az ellenőrzés elégtelenségét már Gulyás is felvetette. "Nonszensz, hogy egy olyan ellenőrző készülékkel kontrollálják a gépeket, amelynek a műszaki specifikációja 2000-ben készült, mintha a technikai fejlődés megállt volna”- mondta a hvg.hu-nak, hozzátéve: a modern világban az ellenőrzés abba az irányba tart, hogy az ellenőrző hatóságok online követni tudják, mi folyik az egyes gépekben, így az adóhivatalokat nem lehet megtéveszteni.
Ami most biztos, hogy Lázár János témába vágó megszólalása kapcsán Matolcsy György nem zárja ki a játékadó emelését és indokoltnak tartja a piac szabályozásának átfogó felülvizsgálatát. Belső vizsgálatot rendelt el a szaktárcánál, az adóhatóságnál és a gépeket hitelesítő hivatalnál, hogy kiderüljön: valóban százmilliárdokkal károsítják-e meg az államot a nyerőgépek üzemeltetői.
Persze az is kérdés, hogy miért nem volt érdeke a döntéshozónak eddig vizsgálni az ügyet. November eleji híradások szerint a játékadóból származó bevétel visszaesésével számol a kormány: az idei 63 milliárdról 2011-re 48,5 milliárd forintra csökken az összeg. A Népszabadság a hír kapcsán azt írta: büdzsében tervezett csökkenés érthetetlen, hiszen egyik szerencsejáték piacon jelen lévő (pénznyerő-automaták, kaszinók, Szerencsejáték Zrt.) szereplő sem jelezte, hogy árbevétele jelentős visszaesésével számolna.
Gulyás József azt mondja: annak, hogy most ismét előkerült a téma, lehetnek pártpolitikai, és költségvetési okai egyaránt. Számára ugyanakkor inkább az a kérdés, hogy miért nem volt idáig a pénznyerő-automaták ügye napirenden, miközben óriási pénzek fordulnak meg évente az iparágban. Ráadásul „olyan területről beszélünk, amelyik nagy számban szedi áldozatait", és „termel” szenvedélybetegeket, mégis hatalmas pénzeket hoz a kormányoknak. „Többek között ezért sincsenek túl egyszerű helyzetben a politikai döntéshozók”- mondja. Gulyás év eleji levelében az esetleges csalásban érintett cégek hátterének kivizsgálását is felvetette, de akkor azt a választ kapta a pénzügyminisztertől, hogy ezek alapvetően nem offshore hátterű cégek, sokkal inkább kis-, közepes vállalkozások, míg a volt képviselő szerint néhány nagy szereplő ezres nagyságrendben tartja kézben a nyerőgépek döntő többségét.
Schreiber István azonban azt mondja: nem érti, hogy milyen okból kerül időről-időre terítékre a téma, de szerinte már az is jelzi az állítások komolytalanságát, hogy az üzemeltetők fix adót fizetnek, így elhanyagolható az a rész, amelyet a forgalom után kell leróniuk. "Vagyis nincs mit és hogyan elcsalni" – mondja, hozzátéve: természetesen itt is vannak ügyeskedők, ahogy bármilyen más szakmában. A felvetésre, hogy azokra az összegekre utal Gulyás és Lázár, amely az üzemetetőnél marad, ahelyett, hogy a játékosoknak kifizetnék, azt mondja: ha a játékosok nem nyernének, akkor nem játszanának. "Ők a legfőbb ellenőreink" – hangsúlyozza. „Ebből az ágazatból a legnagyobb haszna az államnak van, a bevételek legnagyobb százalékát elviszi, s a maradékon közel hatvanezer ember osztozkodik” – mondja.
Ugyanakkor az is tény, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 1999-es évkönyvében még az szerepel: a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett területnek tartják a szerencsejáték szervezésében, illetve lebonyolításában részt vevő cégeket, s a 2001-es kiadvány is hasonlóan fogalmaz: a kaszinókat a pénzek tisztára mosásának, gazdasági bűncselekmények elkövetésének ideális helyszíneiként írja le. „A pénznyerő automatákra telepített számlálók viszonylag könnyen manipulálhatók, és különböző módszerek léteznek az üzletmenet befolyásolására. A nyilvános helyen lévő gépek ún. fekete dobozában tárolt információk átírásával a forgalomról, illetve a bevételről folyamatosan hamis adatok keletkeznek, ezáltal az üzemeltetők milliós nagyságrendű adózatlan jövedelemre tehetnek szert. Magyarországon jelenleg kiélezett harc folyik a szerencsejáték feletti ellenőrzés megszerzéséért, és számos jel utal a nemzetközi maffia érdeklődésére is.” 2004-től viszont "kikoptak" az NBH-jelentésekből a szerencsejáték és a szervezett bűnözés kapcsolatát taglaló részek, amire igazából nincs konkrét magyarázat – mutat rá Gulyás.
A Szerencsejáték Felügyelet évről évre ellenőrzi a területet. 2006-ig meg is találjuk a mélyebb elemzésre alkalmas éves jelentéseket a honlapjukon. Ám ha az elmúlt évekre akarnánk visszatekinteni, akkor be kell érnünk az APEH központi honlapján a "bulletinek" közé sorolt pdf-ekkel, amelyekben a 2009-es eredmények csak egy rövid bekezdésben szerepelnek. Ebben az áll: a pénznyerő automaták, illetve játéktermek darabszámainál a korábbi években megfigyelhető lassú csökkenés 2009-ben felgyorsult, amely folyamat elsősorban a gazdasági világválság hatását jelzi.
A szerencsejátékokra irányuló 16,7 ezer darab ellenőrzés során a bírsághatározatok száma megközelítőleg 32 százalékkal, a szerencsejáték törvény alapján kiszabott bírság összege pedig felére csökkent az előző évihez képest.
Schreiber István a hírek kapcsán több fórumon is hangsúlyozta: az övék az legszigorúbban ellenőrzött iparág, melynek adófizetési fegyelme 98 százalékos. A szervezet inkább azért lobbizik hosszú ideje, hogy az online szerencsejáték jogi szabályozását alkossák meg a döntéshozók, így juttatva plusz bevételhez az államot is. Számításaik szerint a netes szabályozás révén 15 milliárd pluszbevételhez, a teljes piac újraszabályozása révén – beleértve az internetes szabályozást – 36,5 milliárd forint pluszbevételt könyvelhetne el a költségvetés, s 16 ezer új munkahely jönne létre. Amit tudni lehet, hogy jövőre várhatóan új szerencsejáték-törvényt fogad el a parlament.
Megkerestük a Szerencsejáték Felügyeletet is, de eddig nem kaptunk választ a Lázár-féle felvetések, s az iparág véleménye kapcsán felmerülő kérdéseinkre.
