Az ügyészég közleménye szerint a volt titokminisztert folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettével vádolják, míg Tóth Károlyt, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának volt alelnökét hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettével. Dávid Ibolyát, az MDF korábbi elnökét két rendbeli személyes adattal visszaélés vétségével és kényszerítéssel, munkatársát - Herényi Károlyt - pedig társtettesként elkövetett személyes adattal visszaélés vétségével.

Az ügy az MDF 2008-as tisztújításáig vezethető vissza: ekkor mutatott be Dávid Ibolya egy hangfelvételt, amin állítólag az ellene szóló adatgyűjtésről van szó. Az ügy kapcsán hírbe hozták Almássy Kornélt, az MDF akkori egyik elnökjelöltjét, aki emiatt lépett vissza a jelöltségtől, illetve az UD Zrt.-t, amelyet a titkos adatgyűjtéssel hoztak kapcsolatba. A cégről azóta már bebizonyosodott, hogy nem volt közük a lehallgatásokhoz, ezért nemrég több kártérítési pert is indítottak.

Tóth Károlyt - a nemzetbiztonsági bizottság volt szocialista alelnökét "hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett" különleges személyes adattal visszaélés bűntettével vádolják. Azért, mert rávette Szilvásy György akkori titokminisztert, hogy a felvételt adja át a bizottság tagjainak. A felvételre azért lett volna szüksége, mert szerinte azon a fideszes politikusoknak a lehallgatási botrányban való érintettségére vannak bizonyítékok. A titkos felvételek kezelésére nem lett volna jogosultsága és ezt tudnia is kellett az ügyészség szerint.

Az érintettek - az ügyészség közleménye szerint - a nyomozás idején bizonyos részcselekményeket ugyan elismertek, de alapvetően tagadták a bűncselekményeket.