Szavai szerint az államfő minden párt véleményét meghallgatja a legfőbb ügyész jelölésével kapcsolatban, azonban - mint mondta - nevek nem hangzottak el a találkozón. Rámutatott: az államfő dolga, hogy kit jelöl.

Az alkotmányügyi bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy megváltoztak a legfőbb ügyész megválasztásával kapcsolatos szabályok; csak ügyészt lehet jelölni, akit kétharmados többséggel kell majd megválasztania az Országgyűlésnek. Hangsúlyozta, a köztársasági elnöknek a házelnök felé kell majd megtennie javaslatát a legfőbb ügyész személyére.

Balsai István kitért arra is, hogy ha kézhez kapja, majd értékeli az államfőnek az alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz szerdán eljuttatott, a készülő új alkotmányhoz írt javaslatait.

Harrach: szóba kerültek nevek is

A Fidesz-KDNP frakciószövetség közös legfőbbügyész-jelöltet állít - mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Schmitt Pállal történt egyeztetés után. Tájékoztatása szerint a találkozón több név is szóba került. Harrach úgy látja, az államfő a végső döntését még nem hozta meg a legfőbb ügyész személyét illetően. Mint mondta: mivel több személy is szóba került lehetséges jelöltként, a velük való egyeztetés, a véleményük kikérése, a szándékuk ismerete fontos.

Közölte: a találkozón szóba kerültek az államfő alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak átküldött, az új alkotmányhoz megfogalmazott javaslatai is. Mint mondta, a KDNP fontosnak tartja egyebek közt a család szerepének megerősítését.

Az államfő szerdán minden parlamenti párt képviselőjét a Sándor-palotába várja.

Ezt mondják az ellenzéki pártok

Az LMP tiszteletben tartja az államfő jogkörét arra, hogy a legfőbb ügyész személyére javaslatot tegyen - mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, miután ő is meglátogatta Schmittet a Sándor-palotában. Az LMP azt szeretné, hogy az államfő olyan személyt nevezzen meg, akinek a pártatlanságával kapcsolatban semmiféle kétely nem merülhet fel a legkülönfélébb politikai oldalak részéről. Az ügyészség nem pusztán csak nyomozó hatóság - jelentette ki Schiffer.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője szerdán szintén felkereste az államfőt, majd azt mondta: "az MSZP a jövőben semmi olyan jelölési folyamatban nem vesz részt, ami egy áldemokratikus bábszínházat jelent csak". A köztársasági elnöki intézményre való tekintettel eljöttek a megbeszélésre, de nem sok értelmét látják az ilyen egyeztetéseknek - tette hozzá. Az MSZP nem hozott személyi javaslatot az államfő elé, és maga Schmitt Pál sem hozott szóba senkit sem lehetséges legfőbbügyész-jelöltként - mondta a frakcióvezető.

Az MSZP egyébként nem ért egyet azzal, hogy "örökös" legfőbb ügyészt válasszon a parlament, mivel ha a következő kormányoknak nem lesz kétharmados támogatásuk, akkor leválthatatlan lesz a most megválasztandó legfőbb ügyész. Mesterházy arról is beszélt Schmittnek, hogy pártja nem tartja  szerencsésnek, hogy nagy, reform értékű lépéseket a soros elnökség idejére időzít a kormány.

A Jobbik sem állt elő személyi javaslattal a legfőbb ügyészt illetően - mondta Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője. A párt szeretné inkább megvárni, hogy kit jelöl a köztársasági elnök legfőbb ügyésznek. Vona ugyanakkor nem zárta ki, hogy a Jobbik személyi javaslattal is előáll a következő napokban. A Jobbik olyan személyt szeretne legfőbb ügyészként látni, aki az elmúlt húsz évben nem volt párttag - közölte. Polt Péter volt legfőbb ügyész személyét a Jobbik nem tudja támogatni, ha rá esik a jelölés - mondta kérdésre válaszolva.

Decemberben dönthetnek a legfőbb ügyészről

Lázár János hétfőn közölte: azt javasolja Schmitt Pál köztársasági elnöknek, hogy minél hamarabb, legkésőbb november végén nevezze meg jelöltjét a legfőbb ügyész személyére. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette, reméli, december 6-án dönthet az Országgyűlés a legfőbb ügyészről.

Kovács Tamás legfőbb ügyész mandátuma 70. életévének betöltésével, 2010. december 13-án jár le.

Schmitt Pál köztársasági elnökké választásakor azt mondta, csapatembernek tartja magát, ezért fontos neki, hogy szót értsen a miniszterelnökkel, az összes közjogi méltóssággal, a kormánytagokkal, a parlamenti pártokkal, a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel. Mint fogalmazott, a köztársasági elnököt a független közjogi tisztségekre való jelöléskor a kollektív bölcsesség, vagyis a parlamenti pártokkal való előzetes egyeztetés segítheti.