2010. november. 24. 11:48 MTI Utolsó frissítés: 2010. november. 24. 11:37 Itthon

Környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozásokat szorgalmaz a Duna Charta

A Duna Charta a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozásokat szorgalmaz az új alkotmányban; egyebek mellett azt javasolják, hogy az alaptörvénybe kerüljön be a vállalkozás joga és hogy a gazdasági verseny szabadsága nem sértheti az egészséges környezethez való jogot - közölte a szervezet.

A Duna Charta levélben fordult Salamon Lászlóhoz, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kormánypárti elnökéhez, javaslatot téve az új alkotmány koncepciójának kidolgozásához. A szervezet "üdvözli az új magyar alkotmány előkészítésének folyamatát, és reményét fejezi ki, hogy az új alaptörvény nemcsak megerősíti a Magyar Köztársaság területén élők jogát az egészséges környezethez, de alapjogként garanciát is nyújt, hogy az elkövetkező generációk is egészséges környezetben élhessenek" - írta Karátson Gábor, a Duna Charta elnöke az MTI-hez is eljuttatott levélben.

A szervezet szerint a jelenlegi alkotmányban meglévő, a környezet védelmét deklaráló szabályokat ki kellene egészíteni azzal: a "Magyar Köztársaság felelősséget érez a jövő nemzedéke iránt, ezért elkötelezett hazánk természeti kincseinek megóvására, hogy mindazokat a természeti értékeket, amelyeket őseinktől ezen a tájon örökül kaptunk, megőrizve adhassuk tovább a következő nemzedékeknek" - olvasható a dokumentumban. Javasolják továbbá, hogy az alkotmányban rögzítsék: a Magyar Köztársaság külön törvényben rögzítettek szerint gondoskodik "Közös Természeti Örökségünk megóvásáról"; valamint azt, hogy a Magyar Köztársaság különös értéknek tekinti a felszín alatti ivóvízbázisokat és kiemelt fontosságúnak tartja azok védelmét.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.