Becsey Zsolt: a magyar kisebbség helyzetétől is függ a szerb-magyar kereskedelmi viszony
Részben a vajdasági magyar kisebbség helyzetétől is függ, mennyi tőke áramlik Magyarországról Szerbiába - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára hétfőn Belgrádban az MTI-nek.
Becsey Zsolt a szerb-magyar gazdasági vegyes bizottság kétnapos ülésére érkezett a szerb fővárosba; az államtitkár a testület magyar társelnökeként felszólalt a vegyes bizottság plenáris ülésének megnyitóján, majd tárgyalt Mladjan Dinkic szerb gazdasági miniszterrel. A találkozón a vegyes bizottság szerb társelnökeként részt vett Bojan Pajtic vajdasági tartományi kormányfő, a kormányzó Demokrata Párt (DS) alelnöke is.
Becsey Zsolt elmondta: kifejtette vendéglátóinak, hogy a magyarokkal szembeni kisebbségpolitika bizalomépítő tényező lehet a kereskedelmi kapcsolatokban; ha a magyar kisebbség jól érzi magát Szerbiában, az jótékony hatással lehet a Szerbiába irányuló magyar kivitelre, illetve az onnan történő magyar behozatalra.
Az államtitkár rámutatott, a szerb-magyar éves kereskedelmi forgalom nagyjából 350 millió euró, vagyis - akárcsak a beruházások volumene - elmarad a Magyarország és a többi szomszédos ország közötti kereskedelem és beruházások értékétől. Hozzátette, a kereskedelmi kapcsolatok fellendítéséhez hozzájárulhat az EU és Szerbia között létrejött stabilitási és társulási megállapodásnak (SAA) a felek közötti szabad kereskedelemre vonatkozó rendelkezése, amely még négy évig érvényes.
Becsey Zsolt a szerb-magyar gazdasági együttműködés egyik lehetséges konkrét területeként említette a szerbiai városi közműfejlesztésekkel kapcsolatos közbeszerzéseket. Hangsúlyozta, a magyar kormány számít rá, hogy magyar vállalkozások intenzíven be tudnak kapcsolódni ebbe a folyamatba. Az együttműködés jelentős területeként említette továbbá az előkészítés alatt álló európai uniós Duna stratégiát. Ezzel kapcsolatban három területet emelt ki: a kis és közepes vállalkozások fejlesztését, a szakképzés kiterjesztését - amelyre nagy szükség van ahhoz, hogy növelni lehessen a régió tőkevonzó képességét és versenyképességét -, valamint a Tiszával kapcsolatos - egyebek között idegenforgalmi és árvízvédelmi - fejlesztéseket. Szó volt a szerb-magyar határátkelők, Röszke, Tompa és Ásotthalom fejlesztéséről is.
Becsey Zsolt elmondta, a szerb gazdasági miniszter élénken érdeklődött az iránt, Magyarországnak hogyan sikerült fenntartania a tőkevonzó képességét az EU-csatlakozás után, az állami támogatásokra vonatkozó szigorú uniós szabályozás dacára. A magyar államtitkár kedden Bojan Pajticcsal közösen értékeli a gazdasági vegyes bizottság ülésének eredményeit, majd délután a társelnökök ünnepélyesen megnyitják Újvidéken a magyar befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökségnek (ITD Hungary) a vállalkozásokat segítő új információs pontját.