Privatizációs szerződéseket vizsgálnának felül az iszapömlés ürügyén
Az elmúlt 20 év privatizációs szerződéseinek környezetvédelmi, környezet-biztonsági és természetvédelmi pontjai teljesítésének felülvizsgálatát kezdeményezi a kormánynál az Országgyűlésnek benyújtott határozati javaslatában három kormánypárti képviselő.
Privatizációs szerződések felülvizsgálatát kezdeményezik kormánypárti képviselők. Nagy Andor és Pálffy István KDNP-s, valamint Papcsák Ferenc fideszes képviselők "A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról" szóló előterjesztése értelmében az Országgyűlés - a 2010. október 4-i kolontári ipari és természeti katasztrófa következményeit és tanulságait észlelve – felkérné a kormányt, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény 1989. január elsejei hatályba lépésétől 2010. május 29-ig, az állam által "az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére megkötött szerződések környezetvédelmi, környezet-biztonsági és természetvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését vizsgálja felül".
A vizsgálatot a kormánynak 2011. november 30-ig kellene elvégeznie és annak eredményét 2011. december 15-ig kellene az Országgyűlés elé terjesztenie. A határozati javaslat indoklása szerint az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami, illetve önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére vagy nem egyszer figyelmen kívül hagyták azokat.
Ilyen elsődleges szakvélemények fogalmazódtak meg Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a kolontári vörösiszap-áradás kapcsán is - írják az előterjesztők, akik szerint ezért szükséges az elmúlt két évtized privatizációs gyakorlatát ebből a szempontból felülvizsgálni, hogy a további környezeti és természeti károk elkerülése érdekében indokolt helyzetekben a hatóságok a szükséges katasztrófa-megelőzési intézkedéseket meg tudják tenni, intézkedni tudjanak az elmaradt pénzügyi vagy tárgyi teljesítések behajtásával kapcsolatban, illetve gondoskodni tudjanak az állampolgárok személyi és vagyonbiztonságáról.