Alkotmánybíróság (Ab) nem a jogászoknak kell, hanem az embereknek, a szegényeknek, akiknek nincs máshova fordulniuk, amikor a hatalom a gazdagok érdekeit érvényesíti - mondta Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője szerdán Budapesten, a párt Alkotmánybíróság épülete előtt tartott demonstrációján.
Schiffer András beszédében megjegyezte: "a kettős mérce rendszeréből van elegünk", (...) létezik a politikában erkölcsi mérce, (...) ettől lehet más a politika Magyarországon". Kijelentette: ha az Ab-t érintő alkotmánymódosítás átmegy az Országgyűlésen, akkor nincs, aki megvédje az embereket attól, ha a hatalom egy új adót talál ki, és elkezd "a zsebükben turkálni".
Az Ab-t meg kell védeni, hogy ez az intézmény megvédhesse a politikai túlhatalomtól az embereket. Hozzátette: nem lesz más olyan intézmény, ami a kevesek túlhatalmától megvédi őket. A frakcióvezető úgy fogalmazott: a múlt héten alkotmányos válságot robbantottak ki, a Harmadik Köztársaság megroggyant pillérei helyén centralizált demokráciát akarnak létrehozni. Arról is beszélt, hogy a Fidsz-KDNP az igazságtalan kifizetések visszaszedését nem bízza a bíróságra, mert az nincs a felügyeletük alatt, kizárólag a nyers erőben hisznek.
Egy alkotmányos demokrácia "morális közösség", a szuverén nép a hatalmát nem egyetlen hatalmi ágra, hanem a hatalmi ágak összességére ruházza át. A demokráciában nem csak négyévente nyilvánítják ki a véleményüket az állampolgárok. Azt mondta, a hatalom az Ab, a népszavazás intézménye és a civil szervezetek ellen is támadást intézett. A morális válság nem alakult volna ki Magyarországon, ha a demokratikus jogállam megvédte volna a polgárokat a kisemmizéstől, és megóvta volna a kulturális, természeti örökségünket. Ha ez megtörtént volna, akkor stabilabb lenne a jogállami rendszer.
A történet nem a végkielégítésről szól, hanem arról, hogy az állam olyan adópolitikát kíván érvényesíteni, amely sok milliárdot akar átlapátolni kevesek zsebébe - tette hozzá. A demonstráción Elek István közíró kijelentette: azok nevében beszél, akik tavasszal a Fidesz-KDNP-re azért szavaztak, mert kormányváltást akartak, vagy mert úgy látták, nem volt jobb. Olyan kiigazításokat szeretnének, amelyek nem sértik a kisebbségi jogok tiszteletét, az állampolgári részvételt, a hatalmi ágak szétválasztását. Azt sem akarják, hogy az Ab tevékenységét és a népszavazás intézményét az állam akadályozza.
A választók a gazdasági, morális, politikai válság felszámolását várták a mostani kormánytól, és nem a közjogi rendszer felforgatását. A győztes pártok ígéreteiket megszegték, és csökkenteni igyekeznek a szabadságjogokat, és növelni készülnek a kormányzati hatalomnak való kiszolgáltatottságot. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság korábbi elnöke rámutatott: "az alkotmányosság védelmére jöttünk ma ide", mert a törvények alkotmányossági vizsgálatától és megsemmisítésének jogától még soha nem fosztották meg az Ab-t.
Utalt arra, a végkielégítések magas összege mindenkit felháborít. Az Ab viszont helyesen mutatott rá, hogy a köztisztviselők és közalkalmazottak végkielégítését jogszabályok határozzák meg, azok megnyirbálása pedig jogsértés. Az Ab-határozat ugyanakkor nem zárta ki a végkielégítések különadóját, ha az összegek magasabbak, mint amennyit a jogszabály szerint adni lehet. Ezt viszont egyedi úton kell megítélni. A befizetett nyugdíjjárulék elvétele sokakat eltántoríthat a Fidesz-kormánytól. A várható elbocsátások is eltántoríthatják a mostani kormánytól a szavazókat. "Soha nem volt még ekkora szükség rá, hogy a politika valóban más legyen" - fogalmazott.
Szalai Erzsébet szociológus beszédét azzal kezdte: "El a kezekkel az Alkotmánybíróságtól!" Úgy látja, ma latin-amerikanizálódási folyamat, azaz tömeges elszegényedés, és néhányak felemelkedése zajlik, amiről a rendszerváltáskor nem gondolta volna, hogy diktatúrába torkollhat. Mint mondta, egzisztenciális és érzelmi bizonytalanság tapasztalható a társadalomban, az emberek keresik az identitásukat, és az ezt biztosító vezérekhez fordulnak.
A demonstrálók a Batthyány térről fáklyákkal vonultak át az Alkotmánybíróság Donáti úti épülete elé, ahol több százan gyűltek össze. A tömegben megjelent a szocialista Lendvai Ildikó, Kovács László, Török Zsolt, valamint Mécs Imre 1956-os halálra ítélt, Bozóki András, az első Orbán-kormány volt minisztere, illetve az LMP számos parlamenti és önkormányzati képviselője. Az eseményen megjelent mások mellett a Város Mindenkié elnevezésű csoport, melynek célja a hajléktalan emberek jogvédelme és a hajléktalanság felszámolása.
Az LMP azután hirdette meg a megmozdulást, miután az Ab alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót, majd a Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezi, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. Tordai Bence, az LMP választmányi szóvivője keddi sajtótájékoztatón azt mondta, a hétvége előtt még "voltak hiú remények", hogy megváltozik a kormányoldal szándéka, de "a KDNP pálfordulása és Orbán Viktor kemény kiállása" egyértelművé tették, hogy a módosítást el fogják fogadni.
Kijelentette, hogy demonstrációjukkal az alkotmánymódosítást ellenzők véleményét szeretnék megjeleníteni. Szerinte ha Orbán Viktor komolyan gondolja a nemzeti együttműködés rendszerét, akkor ebből értenie kellene és vissza kellene vonni ezt a javaslatot.
