Tölgyessy: inkább a 98 százalékos adó ütközik a jóerkölcsbe
A hamarjában előkapott alkotmánymódosítás nem pusztán az Alkotmánybíróság egyetlen döntése ellen szól; Orbán Viktor miniszterelnök ténylegesen gazdaságpolitikájának lényegét félti az Alkotmánybíróságtól - mondta az MR1-Kossuth rádió kedd reggeli műsorának nyilatkozó Tölgyessy Péter.
A Fidesz attól tart, hogy a személyi jövedelemadó és társasági adó mérséklési elképzeléseinek fedezetét, vagyis a különadókat és a magán-nyugdíjpénztáraknak járó járulékok 14 hónapra szóló kölcsönvételét megsemmisíti az alkotmánybíróság - mondta az elemző. Orbán ezért akarja felszámolni a gazdasági törvényhozás alkotmányosságának külső kontrollját. A nyugati világban a bírói hatalom egyre több féket helyez a legfőbb szuverén akarata elé, és kétségkívül maga is módszeresen alakítja, fejleszti a jogrendszert - mondta Tölgyessy, emlékeztetve rá, hogy mindenfelé arról folyik a vita, hogy milyen mértékig, és milyen értékek alapján kívánatos ez.
A magyar Alkotmánybíróság módfelett hajlott a ténylegesen jogfejlesztő, aktivista ítélkezésre - mutat rá Tölgyessy. Példaként megemlíti, hogy olykor talán távoli összefüggések alapján, nem kellően megokoltan vállalt gazdaságpolitikai felelősséget a Bokros-csomag egyes pontjainak megsemmisítéséért. Ám a végkielégítésekre kirótt 98 százalékos adót megállító döntés nem ilyen - szögezi le az elemző, hozzáfűzve, hogy a közalkalmazotti törvény alapján adott végkielégítések brutális adója ütközik inkább a jóerkölcsbe. A végkielégítés biztosítása nélkül komoly vezető aligha vállal majd munkát állami vállalatnál, az pedig - kérdi az elemző - kinek jó, ha kalandorok, pártkatonák és huszonéves fiatalok lesznek még nagyobb arányban állami vezetők?
A költségvetés jövőre csaknem ugyanannyi bevételt remél a különadókból, mint a versenyszféra egészétől beszedett társasági adóból. Tölgyessy szerint ez az aránytalanság mértéke, az erőteljes megkülönböztetés ágazati megokolásának hiányossága, a különadók idei visszamenőleges hatálya miatt egyaránt komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. De - teszi hozzá - ugyanígy alkotmányosan aggályos a magántulajdont képező nyugdíjjárulék világos kártalanítás nélküli kölcsönvétele is. A jövő évi költségvetés egyébként kiadási oldalon az utolsó öt esztendő talán legkevésbé újszerű államháztartási előterjesztése. Továbbra is marad a báziselvű tervezés, és néhány tízmilliárdos tételen túl alig mozog valami az utóbbi évek költségvetéseihez képest - mutat rá Tölgyessy.
Az elmúlt héten ismét különös erővel mutatkozott meg: a kormányfő a jogrendszert nem autonóm önmozgással bíró értékrendként tiszteli, hanem a hatalom akaratának eszközeként használja. Nem a jog uralmát, hanem az általa hirdetett közérdeket ellenpontok nélkül közvetlenül végrehajtó keleties plebejusdemokráciát javasol - vázolja Tölgyessy Péter. Ebbe az észjárásba viszont nehezen fér bele a közvetlenül jogszabályként hatályos Alkotmány. A tényleges igazságot kereső állam szükségképpen folyvást napi céljaihoz igazítja jogszabályait.