Alkotmány: Schmitt utalna a kereszténységre, koronára
A kereszténységre való utalást, a Szent Koronát, az anyanyelv védelmét, a család és a gyermek alkotmányos alapjogait is beemeléné Schmitt Pál köztársasági elnök az alkotmányba.
A köztársasági elnök iránymutatásai alapján az elnöki hivatal hat témakörben tett javaslatot a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának a készülő új alaptörvényhez.
Az első javaslat a kereszténységre való utalás az alkotmányban. Az indoklás szerint a kereszténység hatása, illetve megjelenése az alaptörvényekben az alkotmányosság követelményeinek egy meghatározó része, és az emberi jogok kérdéskörébe tartozik.
A hivatal által kidolgozott javaslatban megfogalmazzák: egy olyan alaptörvényt kell alkotni, mely nem a "rossz emlékű" 1949-es évszámot viseli, viszont amiben nem muszáj, nem tér el a mostanitól. Preambulumában helyreállítja a jogfolytonosságot, azaz kontinuitást vállal a történeti magyar alkotmánnyal.
A javaslat tehát beemeli a Szent Korona-tanra való utalást ilyenképpen: "közösséget vállalva történelmi hőseinkkel és emlékezve hazánk történelmének dicső pillanataira, a Szent Korona-tanra, mely már évszázadokkal ezelőtt magában testesítette meg a nemzeti önrendelkezés és a jogegyenlőség eszméjét".
A magyar nyelv védelmét is beemelné
A magyar nyelv alkotmányi szintű védelmével kapcsolatban hangsúlyozzák, "a magyar nyelv nemzeti összetartozásunk legfőbb letéteményese", óvása, ápolása alapvető nemzeti érdek.
Álláspontjuk szerint a magyar nyelv védelmében kitűzött célok jelentőségéről tanúskodna, ha az anyanyelv oltalmazását mint alapvető követelményt az alkotmány is rögzítené. Megfontolásra ajánlják, hogy az alaptörvény a következőket mondja ki: "A Magyar Köztársaság számára alapvető (nemzeti) érték a magyar nyelv. A Magyar Köztársaság minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja/köteles támogatni a magyar nyelv ápolására és megóvására irányuló törekvéseket".
Az államfő javasolja, hogy a preambulumban kapjon helyett az a mondat, amely szerint "a magyar nyelv nemzeti önazonosságunk és összetartozásunk legfőbb letéteményese".
Apaság, anyaság, sport
A gyermek és a család alkotmányos alapjogaival kapcsolatosan a javaslatban az áll, hogy az alkotmány szintjén csak a legfontosabb elvi kérdéseket kell rögzíteni. Ezt követően több európai állam alkotmányának vonatkozó passzusait ismertetik. A köztársasági elnök megfontolandónak tartja például a német alkotmány azon szövegrészét, amely hitet tesz azon keresztény alapelv mellett, hogy a társadalom alapegysége a család, valamint hogy az abban részt vevő felek jogai erkölcsileg is egyenlők.
A portugál alkotmányból megszívlelendőnek tartja azt a tézist, amely szerint "az apaság és az anyaság kiemelkedő társadalmi érték".
A szlovén alaptörvényre utalva úgy véli, egy olyan vagy egy ahhoz hasonló megfogalmazás, amely szerint "az állam olyan körülményeket biztosít, amelyek a szülőknek lehetővé teszik, hogy gyermekeik vállalása mellett döntsenek", a készülő magyar alkotmánytervezetben vagy akár a normaszövegben is helyet kaphatna.
Rögzítenék az alkotmányban továbbá azt, hogy "a Magyar Köztársaság minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja/támogatni köteles állampolgárai élethosszig tartó tanulását".
Külön szólnak a sportról, amellyel kapcsolatban hangsúlyozzák: fontos a sportoláshoz való jog kifejezett deklarálása az új alaptörvényben.