A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI kérdésére, hogy a kormány benyújtotta-e már az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT-nek) a 2011-re vonatkozó keresetnövelési ajánlásokat, vagyis a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó javaslatot, és az általános bérajánlást annyit válaszolt, hogy a kérdéssel kapcsolatban az OÉT október 22-i plenáris ülésén érdemes tájékozódni.  Az érvényes jogszabályok szerint választási évben a kormánynak október 31-ig kell bérajánlást tennie.

Kormányzati oldalról eddig arra tettek ígéretet, hogy az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetésével senki nettó pozíciója nem romolhat. A kabinet - a törvényjavaslatokhoz beterjesztett tájékoztatója szerint - a nettó pozíció javulása a minimálbér szintjén 5 százalékos emelésnél már megjelenik. Míg 2010-ben egy minimálbéren foglalkoztatott gyermektelen alkalmazott havi 60.236 forintot „vihetett haza", addig ez 2011-ben 60.473 forint lesz, ha a bére 5 százalékkal emelkedik. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is ilyen mértékű emelést említett napirend előtti felszólalásában hétfőn a parlamentben.

A minimálbér jelenleg 73.500, a garantált bérminimum - vagyis a szakmunkás minimálbér - pedig 89.500 forint, az 5 százalékos emeléssel a minimálbér 77.175 forintra emelkedne.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, a munkaadói oldal szóvivője az MTI-nek elmondta: oldalálláspont egyelőre nincs a kérdésben. Hozzáfűzte: a legnagyobb viták a minimálbér emeléséről várhatók, mivel az elfogadott összeget kötelező kifizetniük a munkáltatóknak, míg a bruttó keresetnövelési javaslat csak ajánlás, a gyakorlatban a cégek döntik el, hogy mennyit emelnek.

A VOSZ véleménye szerint egy 5 százalékos minimálbér-emelés "reális megközelítés", mivel nem romolhat a munkavállalók nettó pozíciója, ugyanakkor a munkavállalói oldalnak is el kell fogadnia, hogy - amikor jövőre csak szolid gazdasági növekedés várható, és nem lesz járulék-, és élőmunka-teher csökkentés a munkaadói oldalon - ennél nagyobb emelésre nem igazán van tér - hangsúlyozta.

A főtitkár elmondta: az adótörvényeket október 22-i plenáris ülésén vitatja meg az Országos Érdekegyeztető Tanács, ezután, a következő tanácskozásokon kezdődhetnek a bértárgyalások.

Dávid Ferenc aláhúzta: "nagyon szűk keretek között tudunk tárgyalni", a munkanélküliség magas, nagy a feketemunka iráni "vonzalom", egy magas minimálbér pedig "kellemetlen irányba" viheti el a munkanélküliséget, és a feketegazdaság iránti fogékonyságot, mivel vannak olyan ágazatok - például a mezőgazdaság és könnyűipar - amelyek "nem viselnek el" jelentős minimálbér-emelést.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, a munkavállalói oldal soros elnöke is azt mondta: csütörtökön lesz oldalegyeztetés, oldalálláspont ezért még náluk sincs a kérdésben. Hangsúlyozta: azt várják, hogy a kormány október végéig hivatalosan is bérajánlást nyújtson be az OÉT elé, amely tartalmazza a minimálbérre, a szakmunkás bérminimumra vonatkozó javaslatot, valamint egy általános bérajánlást.

Az MSZOSZ álláspontja szerint induló alapnak elfogadható egy 5 százalékos emelési javaslat, ugyanakkor a valódi bértárgyalások csak akkor kezdődhetnek el, ha az adótörvények után a költségvetési sarokszámok és az inflációs cél is ismert lesz - hangsúlyozta Pataky Péter. Hozzáfűzte: egy esetleges 5 százalékos emelés hatásait ők is kiszámolták, és arra jutottak, hogy egy ekkora növelés az adórendszer által "előállított" veszteségeket pótolná.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: tárgyalási alapnak sem megfelelő egy 5 százalékos ajánlat. Az ASZSZ elnöke szerint épp az alacsonykeresetűeknek változtak meg az életfeltételei, az élelmiszerek drágultak, a hiteltörlesztés nőtt. Úgy fogalmazott: például a minimálbérnél a nettó pozíció szinten tartása nem elég, a nettó kereseti szintet emelni kell, mert ellenkező esetben a kormány "konzerválja a feketefoglalkoztatást", mivel alacsony bérek mellett az emberek kiegészítő jövedelemforrásokat keresnek.