2010. október. 14. 17:58 MTI Utolsó frissítés: 2010. október. 14. 17:51 Itthon

Bírálja a kormányzati intézkedéseket az Autonóm Szakszervezet

A jövő év első negyede lesz a "szembesülés" időszaka, amikor a munkavállalók a gyakorlatban is megtudják, milyen hatásai vannak az eddigi kormányzati intézkedéseknek - mondta csütörtöki győri sajtótájékoztatóján Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

A kormányfő által szerdán bejelentett lépések kapcsán az érdekképviseleti vezető arról beszélt: hiányolják a szakmai anyagokat és háttértanulmányokat, ahogy szerinte a 16 százalékos jövedelemadó (szja) több részlete kapcsán "az adószakértők is találgatnak".

"Úgy néz ki a dolog, hogy van egy bejelentés a kormányfő észéről, és mögötte nem jelennek meg azok a szakmai anyagok, azok a normaszöveg-tervezetek, amelyek eligazítanák az embereket" - jegyezte meg Borsik János, aki szerint példátlan, hogy egy kormányfő a hivatalba lépése után négy hónappal vesz részt először az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. Szükségesnek tartják a rendszeres és személyes egyeztetést, "nem fogunk a kormányzattal levelező tagozatot létrehozni" - fogalmazott Borsik János.     

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: csak a jövő évi költségvetés sarokszámai, az adó- és járulék-rendelkezések ismeretében tudnak tárgyalni a 2011-es bérekről, hozzátéve: igazságtalannak tartják az egységesen 16 százalékos szja-t, és csak egy progresszív rendszert tartanak elfogadhatónak.

"A minimálbérnél aggasztó az adójóváírás kivezetése, mert ehhez az kell, hogy a minimálbért felbruttósítsák, ehhez azért a munkáltatónak is lesz némi szava, ugyanakkor az egész rendszer el kezd feszülni", mert a minimálbér közelíteni kezd a szakmunkások juttatásához, de aggodalomra ad okot a béren kívüli juttatásokat érintő némely változtatás is"  - jegyezte meg.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.