Tarlós Atkáriról: „maradéktalanul becsületes és kiváló szakember”
Állami beavatkozást szeretne a főváros pénzügyi helyzetének rendezésére Tarlós István főpolgármester, aki az Állami Számvevőszéktől is vizsgálatot kér Budapest pénzügyi helyzetéről. Többek közt ez derült ki Tarlós szerdai, a fővárosi Városháza egyik, három magyar zászlóval kifejezetten a sajtótájékoztató tiszteletére föllobogózott helyiségében tartott sajtótájékoztatóján. Kiderült: a négyes metró első szakaszát legkorábban 2014-ben adják át, a Fővárosi Közgyűlésnek pedig nyolc bizottsága lesz. Ötöt a Fidesz-KDNP, kettőt az MSZP, egyet-egyet az LMP és a Jobbik fog elnökölni.
„Megígértem, hogy hamar lesz leltár” – kezdte első főpolgármesteri sajtótájékoztatóját Tarlós István. A munka elkezdődött - tette hozzá. „A város pénzügyi helyzete rendkívül aggasztó, nagy a forráshiány” – fogalmazott. Azt mondta: nagy a külső és a belső adóság, a beruházásokat forráshiány jellemzi. Úgy vélte: állami beavatkozásra van szükség a főváros pénzügyi helyzetének konszolidálására. Úgy folytatta: „ez nemcsak casht jelenthet”, hanem azt is, hogy bizonyos föladatokat – részben vagy egészben – átvesz az állam. Erről Tarlós a jövő héten tárgyal a miniszterelnökkel.
A kormánypárti politikus bejelentette: fölkéri az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), hogy vizsgálja meg, finanszírozható-e egyáltalán ebben a helyzetben Budapest. A pénzügyi helyzettel kapcsolatos pontos számokat Tarlós nem volt hajlandó mondani, „mert ha csak egymilliót tévedek, akkor lesznek orgánumok, amelyek azt fogják mondani, hogy Tarlós hazudott” – fogalmazott.
Újságírói kérdésre megjegyezte: a metrófinanszírozás pontos számaitól is fél, „de nem akarjuk leállítani az építkezést”. Azonban kétséges, hogy miből tudja a főváros a metrót befejezni – tette hozzá. Szintén újságírói kérdésre a főpolgármester úgy felelt: Budapest napi működése nincs veszélyben, de 2011-ben már lehetnek gondok. Úgy folytatta: elképzelhető, hogy a BKV-t részben együtt fogják működtetni a Magyar Államvasutakkal és a Volánnal.
A hvg.hu azt kérdezte Budapest újdonsült vezetőjétől: tekintettel arra, hogy napokkal az önkormányzati választás előtt igen pozitívan beszélt Atkári János volt pénzügyi főpolgármester-helyettesről és arra, hogy bizonyos együttműködéstől Atkári sem zárkózott el, milyen szerepet szán Atkárinak a főváros leendő vezetésében. Tarlós úgy felelt: a fővárost illető személyi kérdésekben ő dönt, „nem pedig más”, ennek megfelelően kedden megállapodott Atkári Jánossal. A volt SZDSZ-es várospolitikusról Tarlós úgy fogalmazott: „maradéktalanul becsületes és kiváló szakember”. A volt főpolgármester-helyettesnek „semmiféle politikai vagy döntéshozó szerepe nem lesz”. Úgy folytatta: Atkári „nem azért jön a Városházára, hogy politikai filozófiákat fogalmazzon meg, hanem azért, hogy segítsen a város pénzügyeit kordában tartani”. Atkári „nem lesz az apparátus tagja” – tette hozzá Tarlós. Atkári szaktanácsadóként Budapest pénzügyi stratégiájának kidolgozásában fog közreműködni – mondta a főpolgármester. Úgy folytatta: ugyancsak szaktanácsadói szerepet szán Szegvári Péternek. Tarlós közölte: a Városházán leépítések várhatók, különös tekintettel arra, hogy „majdnem annyi a fehérgalléros alkalmazott, mint a buszsofőr”. Azt, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata mikor kezdődik és meddig tart, Tarlós István nem tudta megmondani. Annyit megjegyzett: az ÁSZ vizsgálatára azért van szükség, hogy az állam eldöntse: milyen módon, mekkora segítséget ad a fővárosnak.
Egy, a metróépítésekre vonatkozó kérdésre Tarlós úgy felelt: szeretné tudni, „hogy a négyes metrót gazdaságossá tévő második szakasznak mi a forrása” és még ennél is jobban szeretné tudni, „hogy az első szakasz 2011-es, 2012-es és 2013-as számláit miből fogjuk kifizetni”. A városvezető szerint a négyes metró első szakasza 2014-2015 előtt nem lesz kész. „A második szakaszra egy huncut fillért nem látok. Majd ha mindezeken túl vagyunk, akkor kezdhetünk el beszélni az ötös metróról” – mondta.
A főváros leendő vezetéséről Tarlós úgy fogalmazott: négy főpolgármester-helyettes lesz. György István városüzemeltetési, Csomós Miklós kulturális és oktatási, Bagdi Gábor pénzügyi és gazdasági, valamint Pesti Imre egészségügyi és szociális.
Nyolc bizottsága lesz a Fővárosi Közgyűlésnek. A Fidesz-KDNP adja a Gazdasági, az Egészségügyi, a Költségvetési és az Oktatási Bizottság elnöki posztját – utóbbi elnöke Pokorni Zoltán lesz. Szocialista várospolitikus áll majd a Pénzügyi Ellenőrző és a Városfejlesztési Bizottság élén, a Lehet Más a Politika várospolitikusa, Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman lesz a Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló Bizottság elnöke, míg a Közbeszerzési Bizottság elnökét a Jobbik adja. A Fidesz-KDNP és az MSZP öt alelnököt ad, az LMP és a Jobbik hármat-hármat.
Öt vagy hat tanácsnok lesz, közülük kettő szocialista. A felügyelőbizottságokról még nem tárgyaltak, de „az ellenzék megkapja a dominanciát a kontrollbizottságokban”. A részben külföldi tulajdonú cégek és a BKV kivételével megszűnnek az igazgatótanácsok. „Igazgatótanács lesz viszont a két nagy felügyelőszervnél, a Budapesti Városüzemeltetési Központnál (BVK) és a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK). Ezeket is kinyitjuk az ellenzék előtt, eddig példátlan módon” – adott ízelítőt a nemzeti együttműködésből a főpolgármester. Úgy folytatta: a szocialisták helyet kapnak a BVK, az LMP a BKK, a Jobbik pedig a BKV igazgatótanácsában. Kiderült: az újonnan megalakuló Fővárosi Közgyűlés pénteken ül össze először, a bizottsági tagokról ott dönt a magas testület.
A tanácsnokok munkáját a főpolgármester személyesen fogja számon kérni. „Ha a tanácsnokok nem csinálnak semmit és mégis kifizetjük a bérüket, akkor én leszek a felelős” – zárta első főpolgármesteri sajtótájékoztatóját Tarlós István.
Szegő Péter
