A keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint Orbán Viktor miniszterelnök legfeljebb kétéves időtartamra nevezte ki Bakondi Györgyöt, akinek a honvédelemről szóló törvény hétfői módosítása alapján a feladatai közé tartozik a Mal Zrt. vagyoni helyzetének áttekintése, vagyoni jellegű kötelezettségvállalásainak ellenjegyzése. Dönt továbbá a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggő, a társaság legfőbb döntéshozó szervének hatáskörébe tartozó ügyekben. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja, feladata ellátásáért neki felelős. Kinevezésével egyidejűleg Bakondi György korábbi, az árvízi védekezéssel összefüggő miniszteri biztosi kinevezését a belügyminiszter visszavonta.

Az Országgyűlés hétfőn - házszabálytól eltéréssel, egy nap alatt - nagy többséggel fogadta el a honvédelemről szóló törvény módosítását. Ez a jogszabály rendelkezik a többi között a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokról. A jogszabály szerint rendeletben az állam felügyelete alá vonható a jövőben a gazdálkodó szervezetek működése; az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. A módosítással a kormány célja az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenységével összefüggésben felmerült katasztrófák elleni hatékony fellépéshez, illetve azok káros következményeinek enyhítéséhez szükséges, az eddigieknél hatékonyabb kormányzati beavatkozás lehetőségének megteremtése volt.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni. A kormányfő emellett kezdeményezte, hogy az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét.

A parlament hétfő este arról is döntött, hogy a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kéri az államfőtől. A szabályok szerint ilyenkor egyébként öt nap áll a köztársasági elnök rendelkezésére, hogy aláírja a törvényt.

A javaslat parlamenti vitájában ellenzéki kritikaként elhangzott, hogy az előterjesztés túlságosan tág teret enged a gazdálkodó szervezetek feletti állami felügyelet körében megtehető intézkedéseknek. Az MSZP és az LMP által benyújtott módosító indítványok közül végül egy került be a jogszabály végleges változatába, eszerint a kormány ellenjegyzi, nem pedig jóváhagyja az állami felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait. A parlament végül hétfő este nagy többséggel - 336 igen szavazattal, egy nem ellenében és 13 tartózkodás mellett - fogadta el a honvédelemről szóló törvény módosítását: nemmel egyedüliként - tévedésből - a kereszténydemokrata Rubovszky György szavazott, az LMP képviselői tartózkodtak, míg a másik két ellenzéki párt támogatta a kormány javaslatát.