2010. október. 11. 19:43 MTI / hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. október. 12. 10:42 Itthon

Elfogadták a "lex Mal"-t

Rendeletben az állam felügyelete alá vonható a jövőben gazdálkodó szervezetek működése; az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. Hétfőn Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját.

A parlament egy nap alatt, nagy többséggel - 336 igen szavazattal, egy nem ellenében és 13 tartózkodás mellett - fogadta el a honvédelemről szóló törvény módosítását. Nemmel egyedüliként a kereszténydemokrata Rubovszky György szavazott; az LMP képviselői tartózkodtak, míg a másik két ellenzéki párt támogatta a kormány javaslatát.

Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni.

A kormányfő emellett kezdeményezte, hogy az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét. Időközben nyilvánossá vált, hogy e posztot Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató tölti be. Hétfőn találták meg a katasztrófa nyolcadik halálos áldozatát.

Stiller Ákos

A Mal Zrt. vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt hétfőn őrizetbe vették és kihallgatták. Bakonyi az eljárás ellen panaszt emelt, ugyanakkor vallomást is tett. A vezérigazgató őrizetbevételét Orbán Viktor kormányfő jelentette be a parlamentben, később a rendőrség is kiadott egy közleményt a "B. Zoltán" elleni eljárásról.

Szintén hétfői hír, hogy készül a gát Kolontár mellett, várhatóan szerdára fejezik be a munkát az építők. A Mal Zrt. korábban - még vasárnap - kiadott egy közleményt, hogy nem ismerték azt a tanulmányt, amely a gát körüli talaj vizsgálatára vonatkozott.

Hogyan került napirendre a törvény?

A parlament elé kerülő irományokat az Országgyűlés működését szabályozó házszabály alapján tárgyalja a Ház. A dokumentum alapján normál menetrendben általában négy-hat hétig is eltart, amíg egy javaslat a tárgysorozatba vételtől az általános és a részletes vitán át eljut a zárószavazásig. Az Országgyűlés napirendjére a házbizottság tesz javaslatot, ha erről nincs konszenzus, akkor a parlament elnöke terjeszti elő. Hétfőn nem született megállapodás, ezért Kövér László saját jogkörében tett javaslatot a napirendre. Ezzel összefüggésben pedig arra is, hogy a kormány által hétfőn benyújtott, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény módosításának tárgyalásánál az Országgyűlés térjen el a házszabálytól.

Kövér László házelnökként segített be a napirendi ügyben
Stiller Ákos

A házszabálytól eltérésről a képviselők szavaznak, a döntéshez négyötödös többség kell. Ha valaki kezdeményezi a házszabálytól eltérést, akkor az erről szóló indítványában pontosan meg kell határoznia, miben és hogyan szeretne eltérni a normál menetrendtől. Ezzel az eljárással ugyanis teljesen át lehet szabni egy javaslat tárgyalását, így akár a benyújtás napján lebonyolítható a végszavazás is. A házszabálytól eltérést nem lehet alkalmazni, ha az az alkotmányba vagy más törvénybe ütközik, és szintén nem kérhető az alkotmány és a házszabály tárgyalása során. A katasztrófák elleni hatékonyabb fellépésről szóló törvénymódosításnál rögzítették egyebek mellett azt, hogy összevont általános és részletes vita legyen, és a módosító javaslatok elfogadásától függetlenül tartsa meg a zárószavazást is a Ház.

Idén két hasonló eset történt

A házszabálytól eltérést általában a kormány kezdeményezi nagy jelentőségű ügyeknél. A kabinet idén ezt már több mint tizenöt alkalommal megtette. A mostanihoz két eset volt hasonló: szintén egy nap alatt fogadta el a Ház azt a javaslatot, amely alapján ismét hatósági árassá vált a lakossági és a kisfogyasztói energia, valamint azt az indítványt, amely szerint a gazdáknak három hónappal több idejük volt a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény módosítása az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenységével összefüggésben felmerült katasztrófák elleni hatékony fellépés, illetve azok káros következményeinek enyhítéséhez az eddigieknél hatékonyabb kormányzati beavatkozás lehetőségét teremti meg.

Hirdetés