Így jelenleg a cégeket jogszabály nem kötelezi - megfelelő kockázati összegre kiterjedő - felelősségbiztosítás megkötésére. Erre hívta fel a figyelmet korábban az MTI megkeresésére Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke is.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. egységes környezethasználati engedélye - amelyet a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adott ki 2006 februárjában, a következőket (is) tartalmazza: a cég "biztosítani tudja a hulladék kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását. A pénzügyi feltételek rendelkezésre állását igazolta, e szerint általános felelősségbiztosítással és környezetszennyezési felelősségbiztosítással rendelkezik. Ezen túl a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére évente céltartalékot képez."

A határozat nem közli sem a biztosító nevét, sem a biztosítási összeget, sem pedig a céltartalék összegét. A környezet védelmének általános szabályait tartalmazó, 1995-ben hozott törvény 2005 óta tartalmazza azt a szabályt, hogy a környezeti információk közérdekű adatok. Így az engedélyt adó hatóság nem csak a határozatot, hanem annak mellékleteit - így a biztosítás adatait is - köteles közzé tenni elektronikusan, de csak tavaly óta. A MAL esetében ez nyílván azért nem történt meg, mivel a korábbi határozatot és a mellékleteit még nem elektronizálták. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló, 2006-ban hozott kormányrendelet a veszélyes ipari üzemeket két kategóriába sorolja a tárolt anyagok mennyisége alapján. 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a határérték alatti csoportot két évente, az e felettit évente ellenőrzi. Példaként: felső küszöbérték arzén-trioxid esetén 100 kilogramm, nikkel vegyületekből és arzén-trihidridből 1 tonna. Mindkét üzem-típusnak belső és külső védelmi tervet kell készítenie. A belső - értelemszerűen - az üzem alkalmazottait érinti, viszont a külső a környék lakosságához szól. Ez utóbbi megvalósíthatóságát az érintett települések polgármesterei  rendszeresen ellenőrzik, sőt gyakorlatokat is elrendelnek. Évente a terv egyes részeit, míg három évente az egészét gyakorolják a település lakosai.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kijelöli a veszélyes üzemek körüli veszélyességi övezetet. Erről tájékoztatja a polgármestereket, és az övezet határát berajzolják a településrendezési tervekbe is. A kormány 2007-ben hozott rendeletet a környezetkárosodás megelőzéséről és elhárításáról. Ez megadja az üzemi kárelhárítási terv tartalmát is.