Módosulhat a katasztrófavédelmi törvény
A parlament fenntartható fejlődés bizottságának szerdai ülésén megszólalt két illetékes államtitkár és a katasztrófavédelem egyik vezetője is felvetette a katasztrófavédelmi szabályok módosításának szükségességét az ajkai vörösiszap-tározó gátszakadása kapcsán.
Nem jó az a rendszer, amelyik helyi védelmi bizottságokra, polgármesterekre bízza a katasztrófavédelem kérdését - közölte a bizottság előtt Tállai András önkormányzati államtitkár. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár pedig azt hangsúlyozta: itt az ideje egy olyan szervezet a felállításának, amely "vér profikból áll"; szerinte a katasztrófa megtörténte után a védekezés megszervezése nem megyei és nem helyi önkormányzati feladat. Oda kell, hogy menjen ilyenkor egy törzskar, mely átveszi az irányítást, a megyei emberek pedig asszisztálnak hozzá - jelentette ki.
Hoffmann Imre, az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság főigazgató-helyettese az államtitkárok által elmondottakat megerősítve kiemelte: módosításra szorul a katasztrófavédelmi törvény, a módosítás tervezetét már elkészítették, melyben az is szerepel, hogy katasztrófa esetén egy hatóságnak vagy egy kormányzati szervnek kell az irányítást összefogni.
Minden egyes környezetvédelmi hatásvizsgálat-köteles cégnek előre elkészített katasztrófatervvel kell rendelkeznie - tette hozzá. Az, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt.-nek van egy katasztrófaelhárítási terve, az ebben a pillanatban semmit sem ér - jelentette ki. Az államtitkár ezen kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a cég két-háromszázezer köbméter vörösiszappal számol egy kiömlés esetén, a valóság pedig az államtitkár szerint az, hogy hétszáz-nyolcszázezer köbméter ömlött már ki eddig.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy MAL Zrt.-nek folyamatosan vizsgálnia kellett volna a vörösiszap-tározó gátak állékonyságát. Mint magyarázta, a katasztrófa következtében kiürült a tízes tározó, így a mellette levő kilences tározó egyik oldalának most nincs támasza. Tehát ennek a tározónak a tetejéről le kell engedni a vörösiszapon található lúgos vizet, amit azonban előtte semlegesíteni kell - tette hozzá. Illés Zoltán közölte: a MAL Zrt. a katasztrófa megtörténte okaként azt jelölte meg, hogy nagy valószínűséggel a tározó résfalazását nem csinálták meg jól. Tehát a katasztrófa okának vizsgálata során meg kell nézni a kivitelezésről szóló dokumentumokat is - tette hozzá.
A vízügy és az ÁNTSZ folyamatos mérései alapján elmondható, hogy a karsztvíz nem szennyezett az érintett településeken tette hozzá, majd úgy folytatta, hogy szerinte világviszonylatban nem történt még ilyen katasztrófa, és olyan sem volt még, hogy megpróbálták volna az elején megfogni a szennyeződést. Elmondta, hogy a védekezéshez használt gipszet ingyen kapták a Mátrai Erőműtől, de a fuvarköltséget állni kell valakinek.
Az államtitkár beszélt a vörösiszap összetételéről is. Mint mondta, benne kötött lúg van, az iszap folyadékvesztesége következtében pedig száraz anyaggá válik, ami kiporzik. A porban nehéz fémek találhatók, amik ártalmasak az egészségre, ezért fontos az iszap összeszedése - tette hozzá. Kiemelte: egy centiméter mélységben mindent elpusztított a vörösiszap, ezért másfél-két centiméter vastagságban le kell szedni mindenhonnan a talajt, ami ezek után veszélyes hulladéknak minősül.
Illés Zoltán bizottsági kérdésre válaszolva azt mondta: itt az ideje a zöld kommandó felállításának, mely mögött milliárdos nagyságrendben pénzügyi alap áll. Közölte azt is: helyesnek tartja, hogy a honvédség folyamatosan mérte a radioaktivitást a helyszínen. Hangsúlyozta: "azt tudjuk jelenteni, hogy az az anyag nem különbözik sugárzás tekintetében" más anyagtól. A bauxitban mindig vannak radioaktív nukleotidok, azonban a radioaktív sugárzás - ha az anyag iszapszerű fázisban van - nem jelentős - tette hozzá.