A három megye, ahol a Jobbik a második legerősebb párt lett Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén (itt minimális a különbség, még fordulhat). Az adatok összehasonlításával óvatosan kell bánni, mivel a megyei közgyűlési listákra nem szavazhatnak a 23 megyei jogú város választói – teszi hozzá az összefoglaló.

Somogyban a Somogyért Egyesületé a második hely, a többi 15 megyében a szocialistáké. Az LMP a négyből két megyében tudott mandátumot szerezni: Bács-Kiskunban és Baranyában.

A Somogyért mellett további négy megyében sikerült helyi tömörülésnek mandátumot szerezni: Szabolcs-Szatmár-Beregben, Fejérben, Baranyában és Vas megyében.

A helyi szerveződéseket nem a megyei közgyűlések létszámának csökkentése, hanem a jelöltállítás drasztikus megszigorítása tette esélytelenné: a korábbi 0,3% helyett a választójogosultak 1 százalékának szelvényére volt szükség a listaállításhoz. Ennek következtében a választók idén csak 3-5 listával találkozhattak a szavazólapokon, míg négy éve még jellemzően 8-10 lista közül is válogathattak, sőt több megyében akár 14-ből is.

A rendszer szigorításával tehát a Fidesz egyik legfőbb célja a megyei közgyűlések teljes átpolitizálása lehetett, amelynek „sikere” aligha kérdéses: míg négy éve még 11 megyei közgyűlésbe 15 különböző szervezet is bejutott, addig idén összesen ötbe – írja a Political Capital.