1990 óta minden önkormányzati választáson kicsivel növekedett a választók szavazási hajlandósága, ezt a trendet a 2010-es választás megtörte: a részvétel már biztosan alulmúlta a 2006-os és a 2002-es, sőt nagy valószínűséggel még az 1998-as arányt is (akkor 45,66 százalék volt, idén a 17:30-as adatok szerint 41,77 százalék) - írja a Political Capital. Ennek fő okai a kampány „unalmassága”, a kormánypártok minden korábbinál egyértelműbb erőfölénye, a tét hiánya, és ezekkel összefüggésben a baloldal alacsony mozgósítási képessége.

Részvételi adatok az önkormányzati választáson 17:30-kor (2002-2010)

Zölddel a három legmagasabb, pirossal a három legalacsonyabb részvétel.

Political Capital

A választási részvétel a szokásostól látványosan eltérő eloszlást követ. A hagyományosan aktív Budapest a választások történetében először az utolsó helyen végezhet, míg a korábban az átlagot csak kevéssel meghaladó észak-magyarországi megyékben most kiugróan magas a részvétel (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves). Szabolcs-Szatmár-Bereg másodszor lehet a legnagyobb aktivitású megye.

Mivel tavasszal a Jobbik épp ez utóbbi megyékben szerepelt a legjobban (mindenhol 20 százalék felett és az MSZP-t megelőzve), és ezen az országrészen a legszervezettebb a párt, a relatív magas részvétel vélhetően nekik kedvez majd, ami masszív megyei és települési közgyűlési jelenlétet, esetleg polgármesteri helyeket vetít előre. Nem kizárható az sem, hogy lesz olyan megyei közgyűlés, ahol a Jobbik valószínű előretörése a Fidesz többségét is veszélyezteti.

A budapesti alacsony részvétel vélhetően a Fidesznek kedvez, mivel főképpen az ellenzéki pártok mobilizációs kudarcával függhet össze. Erre utal az is, hogy a legalacsonyabb részvételt többnyire azokban a kerületekben láthatjuk, ahol hagyományosan a baloldal erősebb, az inkább jobboldali kerületekben pedig magasabb a részvétel - teszi hozzá elemzésében a Political Capital.