2010. október. 02. 12:11 MTI Utolsó frissítés: 2010. október. 02. 12:04 Itthon

Horváth: az MSZP nem lépne koalícióra a Fidesszel a fővárosban

Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje nem tartja elképzelhetőnek, hogy egy Tarlós István vezette Budapest főpolgármester-helyettese legyen, vagy hogy pártja ilyen helyzetben koalícióra lépjen a Fidesszel.

A szocialista politikus szombaton úgy fogalmazott, demokratákkal - köztük LMP-sekkel vagy akár fideszesekkel - programalapon tud elképzelni együttműködést.

Horváth Csaba hangsúlyozta, koalícióra a polgárokkal szeretne lépni, és azt ígérte, helyi ügydöntő népszavazás formájában minden fontos, hosszú távú döntés előtt kikéri a fővárosiak véleményét - a főpolgármester-jelölt erre garanciát vállalt. Az ügydöntő népszavazások közül a közösségi közlekedés átalakítását emelte ki.

A szocialista politikus azzal lenne elégedett, ha az MSZP megszerezné a többséget a Fővárosi Közgyűlésben, de véleménye szerint az eredménytől függetlenül törekedni fog az együttműködésre a fővárosiakkal.

Arra a kérdésre, hogy találkozott-e Tarlós Istvánnal, nemmel felelt, és emlékeztetett arra, hogy a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje nem akart leülni vele vitázni, mert a választások előtt nem akarta megosztani a budapestiekkel, hogy mire számítsanak.

Horváth Csaba megalázó eljárásnak nevezte azt a kampányban elhangzott kormánypárti tervet, mely szerint az adórendszeren keresztül büntetnék azokat a nőket, akik még nem akarnak vagy nem tudnak gyereket vállalni.

Azt ígérte, megválasztása esetén a nők a jövőben is szabadon dönthetnének arról, mikor vállalnak gyereket, amennyiben pedig ezt megteszik, a főváros minden segítséget megad nekik. Példaként említette az óvodai és bölcsődei kapacitások bővítését, valamint az intézmények hosszabb nyitva tartásának bevezetését.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.