A Belügyminisztérium szeptember elején jelentette meg honlapján az építési törvény tervezett módosítását, miszerint szabálysértést követ el és bírság róható ki arra, aki közterületen lakik, vagy ott alszik. A tárca álláspontja szerint "jogos állampolgári elvárás, hogy például az aluljárók kulturált állapotúak, szabadon átjárhatóak legyenek", illetve, hogy a szociálisan nehéz helyzetbe került embereken nem azzal lehet segíteni, hogy megengedik számukra e helyek elfoglalását. A tárca ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatoknak kötelessége gondoskodni a szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberekről, ehhez pedig az illetékes állami intézmények segítséget nyújtanak.

Stiller Ákos

A Város Mindenkié hajléktalan jogvédő csoport megmozdulásán a mintegy száz résztvevő közöl néhányan a szociális bérlakások hiányát úgy demonstrálták, hogy kartonpapírokra rajzolt épületekre ráfeküdve "beköltöztek". A tiltakozás ideje alatt skandálásokkal lakhatáshoz való jogot, valamint a rendelet visszavonását követelték.

A hajléktalan vagy hajléktalanságot megtapasztalt emberekből, illetve az őket segítő aktivistákból álló szervezet a petícióban úgy fogalmazott: ameddig nincs kellően kiépített hajléktalanellátó-rendszer, amíg a lakcím típusa vagy hiánya áthatolhatatlan adminisztratív akadályt jelent az élet számos területén, és amíg lényegében nem létezik szociális lakásprogram Magyarországon, addig nemcsak etikátlannak, de embertelennek tartják a törvényjavaslat által előterjesztett büntetésnek még a gondolatát is.

Hozzátették, még abban az esetben sem tartanák demokratikusnak, alkotmányosnak, vagy emberségesnek bármilyen megbélyegzett társadalmi csoport kitiltását a közterületekről, ha Magyarországon tökéletesen működnének ezek az állami szolgáltatások. Álláspontjuk szerint a kormány a készülő Alkotmányba foglalhatná és garantálhatná minden állampolgár jogát a méltó lakhatáshoz, ami a gyakorlatban nem tömegszállást, hanem elérhető áru szociális bérlakásokat jelent, ugyanakkor követelik, hogy a törvényjavaslatból töröljék a kitiltást célzó paragrafust.

Stiller Ákos

A petíciót átvevő Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár a szervezet képviselőinek arról beszélt: a kormánynak nem a hajléktalanok kitiltása a célja, hanem a közterületek rendjét kívánja szabályozni. Mint hozzátette, megfelelő lakhatási körülmények megoldásán is gondolkodnak. A törvénymódosítással kapcsolatban korábban több szervezet is állást foglalt: a Hajléktalanokért Közalapítvány elnöke azt mondta, nem ellenzik a javaslatot, de fontos lenne, hogy a szociális szféra oldaláról jelenjen meg alternatívaként, hol lehetne elhelyezni ezeket az embereket, míg más hajléktalan ellátó szervezetek szerint ez nem jó megoldás, mivel nincs elegendő férőhely a szállókon.

Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke úgy fogalmazott: a kitiltás, mint intézmény elképzelhetetlen egy 21. századi európai országban, és szerinte ez rossz üzenet az új kormánytól a tél közeledtével. Ugyanakkor ő is felhívta a figyelmet arra, hogy férőhely legfeljebb minden negyedik-ötödik hajléktalannak jut. A Lehet Más a Politika szintén embertelennek, alkotmányellenesnek és értelmetlennek nevezte a javaslatot.

Tarlós István, a Fidesz és a KDNP főpolgármester-jelöltje egy lakossági fórumon a javaslatra reagálva úgy fogalmazott: emberségesen kell megoldani a fővárosi hajléktalanproblémát, és minden egyes, a fedél nélkülieket érintő intézkedést a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal szoros együttműködésben fog megtenni. Demszky Gábor leköszönő városvezető azt mondta: utódától azt várja, hogy a hajléktalanügyet humánusan, ne pedig rendészeti kérdésként kezelje.