Tarlós annyit azért elárult, hogy a városi rendészeti igazgatóságot a jelenlegi közterület-felügyelet alapjain építenék fel. Mint mondta, a "jogosítványaiban is megújított" és a rendőrséggel együttműködő szervezet munkatársai például szabálysértéseknél azonnal bírságolhatnának. (A közterület-felügyelők is kiszabhatnak helyszíni bírságot és többek között igazoltathatnak is – a szerk.) Ennek ellenére Tarlós István szerint az új szervezet célja nem a büntetés, hanem a megelőzés lesz.

A főpolgármester-jelölt elképzelése szerint a városi rendészet „alszervezeteként” kiépítenék a nagyjából száz főből álló városi biztosi rendszert is. Minden egyes tagja felelős lenne a rá bízott néhány négyzetkilométeres területért, és ha ott veszélyhelyzetet, például nyitott fedelű villanyoszlopot, sérült utcabútort vagy más közterületi problémát lát, azonnal értesíti a felelős szervezetet vagy hatóságot. A városi biztosok Tarlós elképzelése szerint a polgárőrséggel és a társasházi közösségek képviselőivel is szorosan együttműködnének majd. Mindez persze csak akkor valósulhat meg, ha a parlament elfogadja az ehhez szükséges törvénymódosítást, amire Tarlós szerint már ebben az évben sor kerülhet.

Egyelőre nem tudni, hogy a rendészeti igazgatóság és a közterület-felügyelet által végzett munkák között mekkora lenne a párhuzamosság. A Fővárosi Közterület-felügyeletnél jelenleg mintegy négyszázan dolgoznak, igaz, ebből nagyjából 230-an vannak az utcákat járó felügyelők. A rendszer alapvetően a bírságolásra épül, a felügyelők leggyakrabban közúti, illetve közterület-használati szabálysértésekben járnak el.